Hirdetés

Drámaian nőtt az atomfegyver bevetésének kockázata a szakértő szerint

A szakértő szerint a kiélezett nukleáris verseny drámaian megnövelte annak kockázatát, a második világháború óta először fordul elő, hogy dühből vetnek be nukleáris fegyvereket •  Fotó: 123RF

A szakértő szerint a kiélezett nukleáris verseny drámaian megnövelte annak kockázatát, a második világháború óta először fordul elő, hogy dühből vetnek be nukleáris fegyvereket

Fotó: 123RF

Az ukrajnai háború és a világ biztonsági helyzetének általános romlása miatt az atomfegyverrel rendelkező államok növelik nukleáris arzenáljaikat – tudatta hétfőn közzétett jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).

MTI

2023. június 12., 13:522023. június 12., 13:52

A SIPRI éves jelentésében azt írta, hogy nukleáris robbanófejek globális készlete 2022 eleje és 2023 eleje között csaknem 200-zal, becslések szerint 12 512-re csökkent. Ezzel szemben a működőképes nukleáris fegyverek száma 86-tal, becslések szerint 9576-ra emelkedett. „Úgy tűnik, hogy a működőképes robbanófejek globális csökkenése megtorpant, és számuk ismét emelkedik” – írták a SIPRI kutatói.

„Ugyanakkor mind az Egyesült Államokban, mind Oroszországban kiterjedt és költséges programok vannak folyamatban nukleáris robbanófejeik, rakéta-, repülőgép- és tengeralattjáró hordozórendszereik, valamint nukleáris fegyvergyártó létesítményeik cseréjére és modernizálására” – állapította meg a SIPRI.

Hirdetés

A nukleáris fegyverek globális száma évtizedek óta folyamatosan csökken.

A csökkenés azonban elsősorban annak köszönhető, hogy a kiselejtezett robbanófejeket Oroszország és az Egyesült Államok fokozatosan leszereli.

Ez azt jelenti, hogy a kutatóközpont nemcsak a becsült teljes készleteket, hanem a bevethető arzenálokat is vizsgálja. A SIPRI szerint kilenc államnak van nukleáris fegyvere:

Oroszország és az Egyesült Államok mellett Kínának, Franciaországnak és Nagy-Britanniának, valamint Pakisztánnak, Indiának, Izraelnek és Észak-Koreának.

Izrael sosem ismerte el nyilvánosan, hogy rendelkezik atomfegyverrel.

„A legtöbb atomfegyverrel rendelkező állam retorikája egyre durvul, sőt egyesek kifejezett vagy hallgatólagos fenyegetéseket is megfogalmaznak a nukleáris fegyverek lehetséges használatával kapcsolatban” – mondta Matt Korda, a SIPRI munkatársa.

Idézet
Ez a kiélezett nukleáris verseny drámaian megnövelte annak kockázatát, a második világháború óta először fordul elő, hogy dühből vetnek be nukleáris fegyvereket”

– tette hozzá. A nukleáris diplomácia jelentősen visszaszorult azóta, hogy 2022 februárjában megkezdődött Oroszország támadása Ukrajna ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2023 februárjában felfüggesztette az Új START leszerelési szerződést – az egyetlen jelentős nukleáris fegyverzetellenőrzési szerződést, amely még érvényben volt az Egyesült Államok és Oroszország között.

Emellett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás felélesztéséről szóló tárgyalásokat beárnyékolja az utóbbi által az ukrajnai orosz erőknek nyújtott katonai támogatás és az országban kialakult politikai helyzet. A megállapodás felélesztése jelenleg egyre valószínűtlenebbnek tűnik – értékelte a SIPRI.

Továbbra is Oroszországnak és az Egyesült Államoknak van messze a legnagyobb fegyverarzenálja:

az összes robbanófej közel 90 százalékát ez a két ország birtokolja. Kína már régóta a harmadik helyre lépett előre.

„Kína megkezdte nukleáris arzenáljának jelentős bővítését” – magyarázta a SIPRI egy másik munkatársa, Hans M. Kristensen. Úgy vélekedett, „ezt egyre nehezebb összeegyeztetni Kínának azzal a deklarált céljával, miszerint csak a nemzetbiztonság fenntartásához szükséges minimális nukleáris ereje van”.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 24., szombat

Befejeződtek az ukrán–orosz–amerikai tárgyalások Abu-Dzabiban

Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.

Befejeződtek az ukrán–orosz–amerikai tárgyalások Abu-Dzabiban
Hirdetés
2026. január 24., szombat

Veszélyállapotot hirdettek több amerikai államban, extrém téli viharra készülnek

Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.

Veszélyállapotot hirdettek több amerikai államban, extrém téli viharra készülnek
2026. január 24., szombat

Amerika többé nem tagja a WHO-nak, hivatalosan is kilépett a világszervezetből

Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.

Amerika többé nem tagja a WHO-nak, hivatalosan is kilépett a világszervezetből
2026. január 23., péntek

Kreml: a rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medencét

Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.

Kreml: a rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medencét
Hirdetés
2026. január 23., péntek

A román elnök elmondta, mennyire tartja esélyesnek Románia és Moldova egyesülését

A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.

A román elnök elmondta, mennyire tartja esélyesnek Románia és Moldova egyesülését
2026. január 23., péntek

Orbán Viktor szerint az őt taslival fenyegető Zelenszkij elvetette a sulykot

Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.

Orbán Viktor szerint az őt taslival fenyegető Zelenszkij elvetette a sulykot
2026. január 23., péntek

Trump visszavonta Kanada meghívását a Béketanácsba

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.

Trump visszavonta Kanada meghívását a Béketanácsba
Hirdetés
2026. január 23., péntek

Az EU szolidáris Grönlanddal és Dániával, Trump szerint Washington mindent elért, amit akart

Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.

Az EU szolidáris Grönlanddal és Dániával, Trump szerint Washington mindent elért, amit akart
2026. január 23., péntek

Kreml: tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges Ukrajnában

Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.

Kreml: tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges Ukrajnában
2026. január 22., csütörtök

Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal

Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.

Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal
Hirdetés
Hirdetés