
Oda a nyugalom. A dán külügyminiszter szerint van mit tenni Grönland védelmének megerősítése érdekében
Fotó: Pexels.com
Kemény hangú videóüzenetben utasította vissza a dán külügyminiszter az amerikai alelnöknek egy grönlandi amerikai katonai támaszponton tartott, Dániát bíráló beszédének a hangvételét, de tárgyalásokat ajánlott fel a vitás kérdések rendezésére.
2025. március 29., 17:292025. március 29., 17:29
Így nem lehet közeli szövetségesekkel beszélni – ezzel utasította vissza Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter J. D. Vance amerikai alelnök szavait az X platformon közzétett, „kedves amerikai barátaimnak” címzett videóban Vance grönlandi látogatása után. Az amerikai alelnök a pituffiki amerikai támaszponton szolgáló katonák előtt tartott beszédében
Dánia természetesen nyitott a bírálatra – hangsúlyozta Rasmussen a videóüzenetében, megjegyezve viszont, hogy „őszintén szólva egyáltalán nem értékeljük azt a hangnemet, amelyben ezt előadták”.
Rasmussen tárgyalásokat ajánlott fel egy erősebb amerikai katonai jelenlétről Grönlandon.
Az 1951-es közös védelmi megállapodás erre bőséges lehetőséget kínál – mutatott rá. „Ha ezt akarják, beszéljünk róla!” – fogalmazott. Elmondta, hogy az Egyesült Államok 1945 óta drasztikusan csökkentette katonai jelenlétét a Dániához tartozó szigeten.
„Sokkal többet tehetünk a meglévő megállapodáson belül” – mondta. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Grönland a NATO tagja – tette hozzá Rasmussen, aki elismerte viszont, hogy van mit tenni a sziget védelmének megerősítése érdekében.
A status quo már nem opció” – fogalmazott. Dánia ezért már elhatározta, hogy egymilliárd amerikai dollárt (mintegy 920 millió eurót) fektet be az Északi-sarkvidék biztonságába – mondta.

Grönland vezetője szerdán közölte, hogy „Grönland a miénk”, és nem lehet elvenni vagy megvenni. Múte Bourup Egede arra válaszolt, hogy Donald Trump amerikai elnök kedden közölte: az Egyesült Államok „így vagy úgy” meg fogja szerezni a területet.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
szóljon hozzá!