Csekély remény a békére Ukrajnában

Közös nyilatkozat nélkül fejeződtek be a moszkvai Kremlben Angela Merkel német kancellárnak, Francois Hollande francia és Vlagyimir Putyin orosz államfőnek az ukrajnai válság megoldását célzó pénteki hatszemközti tárgyalásai.

Egy, a minszki megállapodások végrehajtásával kapcsolatos lehetséges közös dokumentumról – már az állami vezetők nélkül – még folyik az egyeztetés, a felek a tárgyalások tapasztalatait az úgynevezett normandiai formátumban Petro Porosenko ukrán elnök bevonásával vasárnap telefonon vitatták meg.

Ennek nyomán vasárnap a párizsi elnöki hivatal bejelentette: szerdán német–francia–ukrán–orosz csúcstalálkozót rendeznek Minszkben a négy ország vezetőinek részvételével a kelet-ukrajnai válság politikai rendezésére. A több mint ötórás, pénteken éjfélkor véget ért német–francia–orosz csúcstalálkozón az állami vezetők szakértők és küldöttségeik tagjai nélkül egyeztettek, a legnagyobb titoktartás közepette.

Moszkvából hazatérve szombaton Hollande az utolsó esélyek egyikének nevezte a német kancellárral közös törekvéseit a kelet-ukrajnai válság rendezésére és a háború elkerülésére. A francia államfő szerint ha nem születik megállapodás a tartós fegyverszünetről, pontosan lehet tudni, mi következik. „Neve is van, mégpedig háború. A kancellárasszonnyal úgy gondoljuk, háború veszélyével állunk szemben Európa kapujában” – fogalmazott Hollande.

Putyin eközben arról beszélt, hogy Oroszország nem készül senkivel sem háborúzni, és kész mindenkivel együttműködni. Az orosz elnök szombaton Szocsiban kifejtette: szerencsére nem folyik háború Oroszország ellen, de tagadhatatlanul létezik olyan törekvés, hogy véglegesítsék az elmúlt évtizedekben kialakult világrendet.

„Olyan világrendről van szó – magyarázta az orosz elnök –, amelyet egyetlen, feltétlen hatalommal rendelkező vezető irányít, aki azt hiszi, neki mindent szabad, mások viszont csak azt tehetik, amit ő megenged nekik, s ami csak az ő érdekét szolgálja.”

Putyin elutasította ezt a fajta világrendet. Miközben nem nevezte meg, kiről beszél, az orosz diplomácia vezetője aznap kimondta: szerinte az ukrajnai válság gyökerét nem az utóbbi egy év folyamataiban kell keresni, hanem elsősorban abban, hogy az Egyesült Államok 25 éve „globális dominanciára” törekszik.

Szergej Lavrov az 51. müncheni biztonságpolitikai konferencián (MSC) szombaton közölte, ebbe a politikába illeszkedik a Washington európai fölényének biztosítását szolgáló rakétaelhárító rendszer, amelynek megvalósításán „megszállottként” dolgoznak az amerikaiak, és nem veszik figyelembe Oroszország jogos biztonsági érdekeit. „Ugyanez a mintázat mutatkozott meg a NATO keleti bővítésében is, ami kizárólag a Nyugat érdekeit szolgálta” – mondta Lavrov, aki szerint a Nyugat támogatásával Kijevben „nemzetiszocialista” erők kerültek hatalomra, és országszerte „etnikai tisztogatásokat” folytatnak.

Miközben a müncheni konferencián Petro Porosenko ukrán elnök arról beszélt, hogy a kelet-ukrajnai konfliktust meg kell oldani, nem pedig befagyasztani, Joe Biden élesen kirohant Moszkva ellen. Az amerikai alelnök leszögezte: Putyinnak meg kell értenie, hogy ha nem változtat az ukrán válságban követett politikáján, akkor továbbra is számolnia kell a Nyugat Oroszország számára költségeket okozó nyomásgyakorlásával.

Biden szerint az orosz elnök „túl sokszor ígért békét, és küldött helyette tankokat, csapatokat és fegyvereket” Ukrajnába, ezért az Egyesült Államok továbbra is folytatja Ukrajna „biztonsági támogatását”, de nem azzal a szándékkal, hogy háborúra ösztönözze, hanem azért, hogy meg tudja védeni magát. Sokkal higgadtabb hangot ütött meg Angela Merkel, arra figyelmeztetve: az ukrán hadsereget nem lehet annyira felfegyverezni, hogy Putyin arra a belátásra jusson, katonai vereséget szenvedhet Ukrajnában.

„A válságot nem lehet megoldani katonai eszközökkel, ez a szomorú igazság, a nemzetközi közösségnek ezért valami mást kell kitalálnia, és végtelenül fontos, hogy egységesen lépjünk fel, és kitartóak legyünk” – mondta a német kancellár a biztonságpolitikai konferencián. Kiemelte, a fenntartható európai biztonsági rend elképzelhetetlen Oroszország nélkül, mint ahogy számos nemzetközi válság kezelésében is szükség van Moszkvára.

„Oroszországgal együtt és nem Oroszországgal szemben akarjuk alakítani az európai biztonsági rendszert, és nem áll érdekében senkinek, hogy Európa ismét megosztott kontinens legyen. A partnerség azonban csak a nemzetközi jog előírásain alapulhat, mindenekelőtt a határok sérthetetlensége és a népek önrendelkezése elvének tiszteletén” – tette hozzá Merkel. A Moszkvában folytatott tárgyalásokról azt mondta, továbbra is bizonytalan a kezdeményezés sikere, de így is „érdemes próbálkozni” a válság tárgyalásos rendezésével.

Putyin hadviselésre készül?

Vlagyimir Putyin „hibrid hadviselést” alkalmazva támadást indíthat egy balti állam ellen, hogy próbára tegye az észak-atlanti szövetség mobilizációs képességeit – állította pénteken Anders Fogh Rasmussen. A korábbi NATO-főtitkár a The Telegraph című brit lapnak adott interjújában elmondta, az orosz elnöknek veszélyes ambíciói vannak, amelyek túlmutatnak Ukrajnán, szerinte Putyin vissza akarja állítani Oroszország korábbi, nagyhatalmi pozícióját.

A brit lap szerint van egy olyan félelem, hogy a Kreml a kelet-ukrajnaihoz hasonló konfliktust robbant ki a nagyszámú orosz kisebbséggel bíró Észtországban vagy Lettországban. De nem orosz hadoszlopokat, hanem jelzés nélküli egyenruhájú katonákat küldve a térségbe, hogy elkendőzze a valódi beavatkozást.

A The Telegraph szerint egy ilyen módszerekkel indított akció esetében a gyengébb NATO-tagállamok – mint például Magyarország vagy Görögország orosz gazdasági kapcsolataik vagy oroszbarát érzelmeik miatt – kisebbíthetik az incidens jelentőségét.

Nem hallgatnak a fegyverek

Fokozták a kormányerők elleni támadásaikat a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok szombati kijevi tájékoztatások szerint; öt katona és ugyanennyi civil meghalt, és több mint 20 megsebesült 24 óra leforgása alatt az egyre feszültebbé váló konfliktusban.

Volodimir Poljovij katonai szóvivő közölte, a felkelők a frontvonal teljes egészén fokozták a hadsereg elleni tüzérségi támadásokat, és úgy tűnik, Debalcevénél csoportosítják erőiket, hogy új offenzívát indítsanak a vasúti csomópontként stratégiai fontosságú településnél, valamint Mariupolnál. Vasárnapi hírek szerint az ukrán erőknek egy nap alatt Debalceve mintegy 700 lakóját sikerült kimenekíteniük épségben az oroszbarát szakadárok által tüzérségi támadás alá vett városból.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német napilap vasárnap honlapján közölte: a német hírszerzés becslése szerint feltehetően csaknem ötvenezer ukrán katona és civil halt meg eddig a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban, tízszer többen, mint Kijev legutóbbi jelentéseiben szerepelt.