Csalódott vezetõiben az anyaország

Kiderül, az augusztusban készült kutatás nagy vesztese Molnár Lajos egészségügyi miniszter – népszerûsége hat pontot esett –, de folytatódott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök népszerûségének csökkenése is, aki a bizonytalanok miatt négy pontot zuhant, így 39 ponttal a lista 15. helye jutott számára. Gyurcsányt a szocialista szimpatizánsok 80, a fideszesek 14 pontra értékelték. „Nem kisebbítve a rangsor élén állók, s különösen nem a legnépszerûbb magyar politikus, Szili Katalin teljesítményét, megállapíthatjuk: az eddigi legalacsonyabb (54-es) pontszámot láthatjuk az elsõ helyezett neve mellett” – írja a budapesti napilap. Egyébként nemcsak ebben mutatkozik meg a magyarországi politikusok presztízsromlása, hanem abban is, hogy a listán lévõk harmada alatta marad – a 0-tól 100-ig terjedõ skálán – a 40 pontnak, továbbá az átlagok átlaga is minden eddiginél alacsonyabb: 42 pont. Az Országgyûlés elnökét egyébként Sólyom László államfõ követi a népszerûségi listán 53 ponttal, majd Dávid Ibolya MDF-elnök (52 pont) és Göncz Kinga külügyminiszter (51) következik. Orbán Viktor Fidesz-elnök ötödik lett a rangsorban: a volt kormányfõ két ponttal népszerûbb lett júliusi megítélésénél, rajta kívül egyetlen politikus van, aki elfogadottabb, mint korábban: a szintén fideszes Pokorni Zoltán ugyancsak két pontot szépített egy hónappal ezelõtti eredményén.
Tamás Pál szociológus úgy véli: az országgyûlési választások után „politikai másnaposság” állapotában van a magyar közvélemény, leginkább emiatt került 16 éves mélypontra a politikusok megítélése. Az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója az MTI-nek kifejtette: a közvélemény csalódottsága a politikusokban amiatt alakult ki, hogy a kampányban az összes politikai erõ egymásra ígért, majd gyorsan kiderült, hogy bármelyikük került volna hatalomra, nem tudta volna az ígéreteit teljesíteni. „A helyzet olyan, mint amikor egy lány négy udvarlója közül választ egyet, de végül kiderül, hogy egyik hódoló sem tudta volna boldoggá tenni” – fogalmazott Tamás Pál. Szerinte a helyzethez hozzájárul az is, hogy közben a kormányoldal és az ellenzék szimpatizánsai saját oldalukkal is elégedetlenek: miközben a kormányoldal hívei úgy gondolták, jól választottak, most kiderült, hogy a „boldog frigyet 2009-ig elnapolták”, az ellenzék támogatói pedig amiatt elégedetlenek saját elitjükkel, mert nem tudták megnyerni a választást, azóta pedig képtelen alternatívát kínálni. A szociológus megjegyezte: az, hogy a népszerûségi lista elsõ tíz helyébõl ötöt nõk foglalnak el, azt mutatja, hogy a közvélemény átmenetileg kiábrándult a magyar politikát jellemzõ „férfias kakaskodásból”, „gladiátorküzdelembõl”, és a kiegyensúlyozottabbnak, bölcsebbnek tûnõ, „anyásabb” szerepet betöltõ politikusok felé fordult.