Budapest aggódik a szerbiai szerzett jogok miatt

Az államtitkárság kiemelte: különösen megdöbbentő, hogy ez a döntés egy nappal azt követően került nyilvánosságra, hogy az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot, ami lehetővé tette az ország számára a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Kifejtették: fontos pozitív fejlemény, hogy az alkotmánybírósági határozat megerősíti a kisebbségi autonómia alapjait és a kisebbségek kollektív jogait, ugyanakkor aggasztó, hogy annak egyes tartalmi elemeit és a nemzeti tanácsok hatásköreit jelentősen szűkítheti.

Aggodalomra ad okot, hogy a nemzeti tanácsok hatáskörének korlátozása a nemzeti identitás megőrzése szempontjából kulcsfontosságú anyanyelvű oktatás és tájékoztatás területére koncentrálódik elsősorban. Értetlenül állnak a testület döntése előtt azért is, mert ez a kisebbségi jogok durva szűkítését jelenti, pedig a szerb alkotmány szerint az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető – tették hozzá.

Sajnálatosnak tartják – folytatták –, hogy a testület az alkotmánnyal ellentétesnek nyilvánította a nemzeti tanácsok anyaországaik állami szerveivel való együttműködésének jogát, amely megítélésük szerint a nemzeti kisebbségek természetes joga, és amelyet a két ország között 2004-es kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás is rögzít.

A magyar kormány bízik abban, hogy lehet megoldást találni a helyzetre, és hogy a Magyar Nemzeti Tanács, közhatalmi jogosítványaival élve, a vajdasági magyar közösség érdekében végzett közösségépítő munkáját zavartalanul folytatni tudja, és ezáltal a stratégiai programjai megvalósítása során elért eredményeket meg tudja őrizni.

A külügyminisztérium hétfőn szintén aggodalmát fejezte ki. Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy vélte, megoldást kell találni a nemzeti tanácsok szerbiai szerzett jogainak megnyirbálására.