Brüsszelben sürgették az erdélyi visszaszolgáltatást

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője az uniós parlamentben a kommunista országokban elkobozott ingatlanok máig nem rendezett visszaadásával kapcsolatban tartott kerekasztal-beszélgetésen szólalt fel.

Az erdélyi politikus kiemelte: Románia uniós csatlakozásának feltétele volt az igazságügyi reform, amelynek részét képezte az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése is. „Ezt a román állam a mai napig nem teljesítette maradéktalanul. Mára sikerült elérni, hogy a Romániáról szóló uniós országjelentésekbe bekerült az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye is\" – mondta Tőkés.

A képviselő az MTI helyszíni tudósítása szerint arról tájékoztatott, hogy 2140 egyházi ingatlant érint a restitúció ügye. Ezek nagyjából a feléről született döntés, ugyanakkor az ingatlanoknak alig egyharmada került vissza jogos tulajdonosaikhoz, mert a döntést megtámadta a román állam. Tőkés kijelentette: „sántít az uniós demokrácia gyakorlása\", Romániával elnézőbb az unió, mint más országokkal, ezért a kérdést nem kellő módon és mértékben követi figyelemmel az illetékes bizottság.

„Ezért volt szükség arra, hogy második alkalommal, 2012-ben újból petíciót nyújtsanak be a romániai restitúció ügyében. Ezzel szeretnénk rákényszeríteni Romániát, hogy vegye komolyan és tegyen konkrét lépéseket az ügyben\" – tette hozzá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.

A volt királyhágómelléki református püspök elmondta: Erdély mindig hagyományőrző régió volt, ezért ragaszkodik ma is temetőihez, iskoláihoz, ingatlanjaihoz, valamint megőrizte szinte teljes egészében a felekezeti oktatás rendszerét. Jelenleg is több mint ezer olyan iskolája van az erdélyi református egyháznak, amelyet a román államnak vissza kellett volna szolgáltatnia. Tőkés László közölte, a magyar közösséget kisebbségiként fokozott mértékben sújtja az ingatlanok visszaadásának elmaradása.

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke elmondta, hogy a romániai magyar egyházi ingatlanok visszaadásának ügyében beadott petíciót a petíciós bizottság befogadta, amely levelében arra hívta fel a román államot, hogy végezzen felülvizsgálatot az ügyben, mivel eddigi kötelezettségeinek nem tett eleget.

Lomnici arról tájékoztatott, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium hányattatott ügye is petíció formájában került az Európai Parlament petíciós bizottsága elé. Hozzátette, hogy az erdélyi magyar egyházi ingatlanok rendezetlen kérdése nagymértékben érinti az ugyancsak kisebbségben élő romákat is, mert az ő céljaikat is szolgálják az egyházi tulajdonban lévő gyermekotthonok, szeretetházak. A keddi kerekasztal-beszélgetésről elmondta, hogy azzal nyomást kívánnak gyakorolni a román államra annak érdekében, hogy kezdjék meg az érdemi tárgyalásokat.

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak Románia, hanem Szlovákia esetében is vannak megoldatlan problémák. „A kollektív bűnösséget kimondó, jelenleg is a szlovák jogrend részét képező Benes-dekrétumok kérdését nem szabad szó nélkül hagyni, az azokról való tárgyalásokat újra napirendre kell tűzni\" – húzta alá a képviselő.

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát beszédében a szlovákiai Oroszváron található egykori Lónyai-kastély rendezetlen ügyével kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy az akkori jogi viszonyoknak megfelelően végrendeletileg hagyta a bencés rendre a kastélyt az ingatlan és a kapcsolódó földterületek volt tulajdonosa. A csehszlovák állam azonban azt a Benes-dekrétumokra való hivatkozással elkobozta és 1990 után sem szolgáltatta vissza jogos tulajdonosának, a bencés kongregációnak. „A Pannonhalmi Bencés Főapátság petícióval fordult az Európai Parlamenthez, majd az elmúlt választási időszakban történt elutasítás után az Európai Unió luxemburgi bírósága elé vitte az ügyet\" – mondta Várszegi Asztrik.

A főapát hozzátette, hogy az ingatlan jelenleg Szlovákiához, a hozzá tartozó major Ausztriához tartozik. Utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy a területet évtizedek óta fennakadás nélkül használhatja az ezer éves magyar bencés közösség. Kiemelte: azért fordul az Európai Unióhoz, hogy hangot adjon annak, hogy a pannonhalmi bencés apátság nem jut jogos örökségéhez és fel kívánja hívni Európa figyelmét arra, hogy uniós jogokat sért az ügy megoldatlansága.