Vizsgálatot indít az Európai Bizottság a magyar felsőoktatási törvény előző heti módosításával kapcsolatban, amely sokak szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) – jelentette be szerdán Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke.
2017. április 12., 15:022017. április 12., 15:02
2017. április 12., 16:392017. április 12., 16:39
Timmermans közlése szerint a szervezet azt fogja vizsgálni, hogy a törvénymódosítás összhangban áll az Európai Unió alapértékeivel. Mint mondta, a lépés érinthet uniós jogot, meg kell vizsgálni például, hogy a törvény sérti-e a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát.
Hozzátette, az objektív, tényeken alapuló vizsgálatot a lehető leghamarabb le akarják zárni. Az alelnök emellett arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság saját válasszal fog előállni a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! nevű kampányára.
Frans Timmermans elmondta, az EB minden lehetséges eszközzel fel fog lépni az uniós alapértékek magyarországi védelme érdekében, még áprilisban döntés várható a következő lépésekről, de a testület szerint az unió alapértékei továbbra sincsenek veszélyben Magyarországon. Sajtóértekezletén a brüsszeli testület első alelnöke közölte, az Európai Bizottság szerint aggodalomra ad okot a magyarországi helyzet, értékelni kell, hogy a magyar hatóságok közelmúltbeli lépései összhangban vannak-e az uniós joggal.
Mint mondta, a bizottság igyekszik reagálni a Magyarországgal kapcsolatban felmerült jogi aggályokra április végéig, és ezt követően meg kell vizsgálni, milyen eszközök vannak az uniós értékek betartatásához. Timmermans aláhúzta: időszerű, hogy a bizottság politikai párbeszédet kezdjen a magyar kormánnyal. Többször is hangsúlyozta a holland politikus, hogy a magyar kormány eddig mindig nyitott volt a párbeszédre és az együttműködésre.
Timmermans egyúttal bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök várhatóan részt fog venni az Európai Parlament április végi plenáris ülésén Brüsszelben, hogy elmondja az álláspontját a Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott aggodalmakról. Timmermans elmondta, a tapasztalat azt mutatja, hogy a magyar hatóságok a nézetkülönbségek ellenére is mindig készek a párbeszédre, és ebben a tekintetben más a helyzet, mint Lengyelország esetében, amely elutasítja a dialógust a jogállamisági kérdésekben.
Hangsúlyozta, a bizottság egy átfogó vizsgálattal képet szeretne kapni arról, hogy Orbán Viktor milyen irányba kormányozza Magyarországot. Hozzátette, véleménye szerint ez mindenki számára hasznos lenne. Mint mondta, úgy gondolja, hogy megoldást tudnak majd találni a vitás kérdésekre, ha nem, akkor pedig az Európai Unió Bírósága fog dönteni az egyes ügyekben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.