Brit konzervatív lobbi a románok ellen

A párt választókerületi elnökei és vezető aktivistái által alkotott Conservative Grassroots nevű szervezet elnöke, Robert Woollard által jegyzett, és a szervezet helyi vezetői által is aláírt levél szerint Nagy-Britanniának jogában áll meghosszabbítani a korlátozásokat, ugyanis a két ország uniós csatlakozási szerződésében szerepel egy olyan kitétel, miszerint a régebbi tagállamoknak jogában áll ideiglenesen korlátozásokat bevezetniük abban az esetben, ha problémák vannak a munkaerő-piacukkal.

A szervezet szerint a brit kormánynak azzal kellene törődnie, hogy visszaszorítsa a brit fiatalok körében aggasztó méreteket öltött munkanélküliséget. Ennek érdekében 2018-ig fenntartanák a megszorításokat.

Damian Drăghici, Victor Ponta román miniszterelnök tanácsosa kioktató hangnemben reagált a szigetországi aggodalmakra. A The Timesnak nyilatkozva úgy vélte, a briteknek inkább a milliárdokat sikkasztó bankárokkal kellene foglalkoznia, nem pedig a romániai koldusokkal. Szerinte nem kell a romániai bevándorlók tömegeire számítani, a románok ugyanis nem kedvelik Nagy-Britanniát, mivel ott túl hideg van. Úgy vélte, a romániai emigránsok hetven százaléka beilleszkedett, a parkokban tábort verő csoportok pedig kivételnek számítanak, nem szabálynak.

Mint arról beszámoltunk, Románia és Bulgária 2007-es európai uniós csatlakozásakor a régebbi tagállamok lehetőséget kaptak arra, hogy legkésőbb 2014-ig fenntartsák a korlátozásokat a két ország polgáraival szemben. Ez a határidő most jár le, a kormányon levő Konzervatív Párt több politikusa, valamint az euroszkeptikus UKIP párt szerint azonban a két országból érkező bevándorlók miatt a helyiek nem jutnak munkához, illetve elviselhetetlen terheket rónak a brit szociális rendszerre.

A bevándorlási szabályok szigorítását sürgeti a bajor CSU
A bevándorlási szabályok szigorítását sürgeti a bajor konzervatív CSU, a kormánypárt szerint erre azért van szükség, mert a román és a bolgár állampolgárok munkavállalását korlátozó rendelkezések január 1-jei megszűnésével elszaporodhatnak a visszaélések a szociális rendszerben. A CSU szerint az úgynevezett szegénységi bevándorlás – a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó bevándorlás – Romániából és Bulgáriából várt hulláma miatt törvényben kell rögzíteni, hogy az uniós tagországokból érkező bevándorlók az első három hónapban nem kaphatnak semmilyen szociális támogatást. Be kell vezetni egyebek között azt is, hogy „aki csal, az repül\", vagyis ki kell tiltani az országból a szociális támogatást jogtalanul megszerző külföldieket – áll a CSU januári pártértekezletére készített határozati javaslatban, amelyről a hét végén számolt be a német sajtó. A nagyobbik konzervatív kormánypárt, az Angela Merkel vezette CDU egyelőre nem reagált a felvetésre.
A német statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint Románia a második, Bulgária a harmadik helyen állt a bevándorlók száma alapján összeállított listán 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is. 2012 végén 205 025 román és 118 759 bolgár állampolgárt tartottak nyilván az országban. Az idén az első fél évben Romániából 67 327-en költöztek Németországba, és 34 535 román állampolgár költözött el, a mérleg így 37 792 fő bevándorlási többletet mutat. Bulgáriából 29 375-en érkeztek és 17 505-en költöztek el, a bevándorlási többlet így 11 870 fő.