
Fotó: Europa.eu
Nem született megegyezés az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik, az olajszállítást is magában foglaló európai uniós szankciós csomagról, az intenzív tárgyalások folytatódnak – közölte Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn.
2022. május 16., 22:042022. május 16., 22:04
2022. május 16., 23:442022. május 16., 23:44
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli tanácskozását követően Josep Borrell közölte: továbbra is hiányzik az uniós tagállamok egybehangzó, a javasolt olajbehozatali tilalomhoz szükséges támogatása. Kérdésre válaszolva elmondta: a tanácskozás során a szakminiszterek őszinte megbeszélést folytattak az egyes tagállamok álláspontjáról, Magyarország is ismertette az új szankciók bevezetése esetén jelentkező gazdasági jellegű nehézségeit.
„Természetesen a szankciók pénzbe kerülnek. Fájnak azoknak, akiket szankcionálnak, és hatással vannak azokra is, akik kiszabják őket” – fogalmazott. Szavai szerint a megállapodás érdekében folytatott tárgyalások napokig, de akár hetekig is eltarthatnak mindazokról a részletekről, melyekkel a tagállamok szembesülhetnek. Egy dologban azonban már most egyetértés van, abban, hogy az Európai Uniónak a lehető leghamarabb meg kell szüntetnie függőségét az orosz energiától. „Meg kell szakítanunk ezt az erős köteléket, mely nagyon sebezhetővé tesz bennünket” – fogalmazott.
Borrell sajtótájékoztatóján kijelentette: az Európai Unió nem fog elismerni egyetlen olyan négyzetkilométernyi területet sem, amelyet Oroszország vett el Ukrajnától. „Nem engedjük meg, hogy Moszkva Ukrajna akár csak egyetlen területére is igényt tartson” – fogalmazott. Az uniós diplomácia vezetője közölte: a külügyminiszterek úgy döntöttek, hogy további 500 millió eurót biztosítanak Kijev számára fegyvervásárlás céljából, így az EU által erre a célra elkülönített teljes összeg 2 milliárd euróra emelkedett.

Románia egyetért az Oroszországgal szemben bevezetendő hatodik szankciócsomaggal – közölte Bogdan Aurescu az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli értekezlete előtt.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter – aki vendégként részt vett az ülés egy részén – a tanácskozás végén adott nyilatkozatában azt monda, az Európai Uniónak le kell állítania az orosz olaj- és gázimportot, különben azt kockáztatja, hogy kétszer fizeti meg az ukrajnai háború költségeit. Ha ugyanis az uniós tagországok továbbra is Oroszországtól vásárolnak gázt és olajat, az azt jelenti, hogy az EU fizet Oroszországnak az energiaellátásért, miközben pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának – mondta. Kijelentette továbbá, hogy az EU energiaimportjával továbbra is „finanszírozza az orosz hadigépezetet, annak agresszióját és atrocitásait”.
Kijelentette: megérti, miért nem sikerül az olajembargót is megában foglaló szankciós csomagot elfogadni Oroszországgal szemben, az azonban az Európai Unió feladata, hogy a kérdésben a tagállamok megegyezésre jussanak. „Nem az én dolgom, hogy retorikai harcot vívjak a magyar hatóságokkal, ezt a kérdést az Európai Uniónak kell megoldania” – fogalmazott az ukrán diplomácia vezetője. Közölte: az újabb szankciós csomag elfogadása és az Ukrajnának nyújtani tervezett uniós fegyvertámogatás ügye jól halad. Sajnálatát fejezte ki azonban amiatt, hogy késik országa uniós tagjelölti státuszának megadása. „Ukrajna nem reménykedik azonnali tagfelvételben, de úgy ítéli meg, hogy nincs ésszerű magyarázata a tagjelölti státusz elutasításának” – mondta.
Kuleba hangsúlyozta továbbá: Ukrajna ellenez minden olyan uniós megszorító intézkedést, amelynek nem része az Oroszországból származó olajat sújtó embargó. Végezetül visszafordíthatatlannak nevezte az újabb szankciós csomag elfogadásának folyamatát Oroszországgal szemben, és a Moszkvára nehezedő nyomás fokozását szorgalmazta mindaddig, amíg – mint mondta – Ukrajna meg nem nyeri a háborút. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a nap folyamán újságíróknak azt mondta, hogy egy ország akadályozza az uniós szankciós csomag elfogadását. Úgy vélte, hogy Ukrajnának el kellene zárnia a Magyarországra tartó gázvezetéket. „Ha leállítják a szállítást, a probléma megoldódik. Egyetlen ország sem vétózhat meg egy ilyen stratégiai döntést” – tette hozzá a litván diplomácia vezetője.

Az Európai Bizottságnak nincs olyan javaslata, amely kezelni tudná egy esetleges orosz olajembargó negatív hatásait, ezért a kormány az eredeti álláspontját fogja képviselni – közölte Szijjártó Péter.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
szóljon hozzá!