Bonyolított csatlakozás

N. B. I.

Az új tagok, Ciprus kivételével, az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó államok: Magyarország, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia. Az övezet bõvítése több tagállam szerint elsietett döntés, mivel az új államok egy része nem készült fel a csatlakozásra.

Általános vélemény szerint a schengeninek elkeresztelt övezet, amelynek fõ jellemzõje, hogy a hozzátartozó államok egymással közös határain megszûnik mindennemû ellenõrzés, az európai uniós együttmûködés egyik leglátványosabb, de a legnehézkesebb példája is egyben.

Magyarország esetében a csatlakozás újabb kérdéseket vetett fel, elsõsorban a környezõ nem EU-tagországokban élõ magyarok viszonylatában, akik számára az Európai Parlament november 15-én született bõvítés döntését követõen újabb akadály gördült Magyarország területére való beutazás szempontjából. Az erdélyi magyarok esetében a beutazás eddigi körülményei nem vonatkoznak, mivel Románia tagja az EU-nak. A bõvítéssel viszont a Szerbiában és Ukrajnában élõ magyarok csak a schengeni vízum birtokában léphetnek Magyarország területére. A budapesti Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarság ügyeiért felelõs szakállamtitkára, Gémesi Ferenc körülbelül egy hete úgy nyilatkozott, a magyar állam fenntartja az eddig érvényben lévõ ingyenes nemzeti vízumot, amely viszont csak Magyarország területére érvényes. A többi schengeni tagország esetében meg kell vásárolni a 35 euróba kerülõ úgynevezett schengeni vízumot.

Az EU Szerbiával és Ukrajnával is kötött vízummegállapodást és a toloncegyezményt. Az elõbbiben meghatározták azoknak a körét, akik díjmentes vízumot kaphatnak, amely egy elég széles társadalmi réteget érint. A magyar kormány ugyanakkor úgynevezett kishatárforgalmi engedélyek kibocsátását is felajánlotta, amely jelentõs segítséget jelenthet a kárpátaljai és délvidéki magyaroknak. Ennek lényege, hogy a két államban a határ mentén élõ ukrán állampolgárok, így magyarok is, a határszakasz két oldalán legtöbb 50 kilométeres sávban az igazolvánnyal átléphessék a határt. Kárpátalján ez Técsõ, Szolyva, Ilosva határolta vonalig terjed. Ez az igazolvány, amelyet matrica formájában az útlevélbe ragasztanak, 1-tõl 5 évig lenne érvényes, és 20 euróba kerül. A feltétel, hogy valaki egy ilyen igazolványt kiváltson, az, hogy legkevesebb három éve lakjon a megjelölt körzetben. Ukrajna és Magyarország között még szeptemberben létrejött az erre vonatkozó egyezmény, viszont a vajdasági magyarság képviselõi nem éltek ezzel a lehetõséggel, mivel az – meglátásuk szerint – nemzetiségi konfliktusokhoz vezethet. Az elsõ 11 kiállított igazolványt Göncz Kinga magyar külügyminiszter adta át tegnap Ungváron, ahol a kárpátaljai magyar szervezetek és egyházak vezetõivel találkozott.

Nincs új a nap alatt?

„A most kibocsátott engedélyekhez hasonló dokumentumok még a szovjet idõkbõl léteztek, de Magyarország 2004-ben bekövetkezett EU-s csatlakozását követõen visszavonták ezeket mondta el a Krónika kérdésére Kõszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség alelnöke. Az „újjáélesztéssel\" valójában egy kísérlet indult el, amelyet – ha beválik – feltehetõleg a szintén Schengen-tag Szlovákia és Lengyelország is életbe léptethet Ukrajnával szemben. Nagyjából a kárpátaljai magyarság mintegy 90–95 százaléka, azaz mintegy 140 ezer magyar részesül az egyezmény elõnyeibõl, viszont nem valószínû, hogy túl nagy számban fogják igényelni – tette hozzá Kõszeghy. A politikus ezt azzal magyarázza, hogy a határ menti kereskedelem jelentõsen visszaesett az elmúlt másfél évben a szigorú vámellenõrzések, és az ukrajnai életszínvonal javulása miatt. Kõszeghy ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy további problémák is megoldásra várnak, amelyeket Göncz Kingának is jeleztek. Így például a magyar határõrség és vámhivatal viszonyulása, amelynek tagjai az alelnök szerint úgy tekintenek a kárpátaljai magyarokra, mint 150 ezer potenciális cigaretta és üzemanyagcsempészre. „Megalázó helyzetek alakulnak ki - ecsetelte Kõszeghy – amint azt Majnek Antal ungvári római katolikus püspök, a magyar külügyminiszternek is megemlítette.\" Emellett a magyar-magyar kapcsolattartást elõsegítõ támogatás kiterjedhetne a kishatárforgalmi engedélyt igénylõkre is. „Lehessen visszaigényelni a vízumdíjat és a járulékos költségeket\" – magyarázta a politikus. Arra nézve, hogy milyen visszaélésekre adhat lehetõséget az engedély, Kõszeghy nem tudott érdemben válaszolni. „Egyesek megkísérelhetik, hogy hamis bizonylatokat szerezzenek be a körzetbe tartozó települések önkormányzataitól. Egy másik lehetõség, hogy egyesek megpróbálnak az igazolvánnyal akár Budapestig is elmenni\" – tette hozzá.

A schengeni övezet története

A Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország és a Benelux-államok (Belgium, Luxemburg és Hollandia) a luxemburgi Schengenben 1985. június 14-én írtak alá megegyezést a közös határaikon való ellenõrzés megszüntetésérõl, állampolgáraik szabad mozgásáról. A terv megvalósításának határidejét 1990. január 1-jére tûzték ki, a végrehajtási megállapodás aláírására azonban csak 1990. június 19-én került sor, a hatályba lépés idõpontja pedig többszöri módosítás után 1995. március 26-ára tolódott. Az egyezmény felügyelõje az ún. Schengen-tanács, amely a részt vevõ államok bel- és igazságügy minisztereibõl áll. A dokumentum szerint taggá kizárólag az EU-országok válhatnak, s felsorolja a kötelezõ enyhítéseket és szigorításokat. Az enyhítések az aláíró országok állampolgáraira vonatkoznak, s lehetõvé teszik útlevél nélküli szabad mozgásukat. A szigorítások az egyezményt alá nem író országok állampolgárait érintik.