Nem kell aggódni. Csoma Botond szerint a NATO-tagság szavatolja a biztonságot
Fotó: Facebook/U.S. Embassy Bucharest
Románia biztonságát NATO-tagként a harcias orosz nyilatkozatok ellenére sem fenyegeti veszély – mondta a Krónikának Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. A szövetségben még nem alakítottak ki álláspontot az Ukrajnának szánt esetleges román fegyverszállításról.
2022. május 03., 19:542022. május 03., 19:54
2022. május 03., 22:132022. május 03., 22:13
A kibertámadások és az orosz részről egyre gyakrabban megfogalmazott fenyegetések ellenére sem gondolja azt Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, hogy Románia nagyobb fenyegetettségnek lenne kitéve, mint a háború kezdetekor. „Az oroszok sok mindent mondanak, de egy NATO-tagországot nem támadnának meg. Nem hiszem, hogy Moszkva megkockáztat egy nyílt konfliktust az Egyesült Államokkal” – fogalmazott lapunk megkeresésére a politikus.
Egy orosz parancsnok néhány nappal ezelőtt azzal vádolta meg Bukarestet, hogy a Romániába érkező ukrán mezőgazdasági termékeket szállító eszközök a kirakodás után fegyverekkel megrakodva érkeznek vissza Ukrajnába. Bár a román védelmi minisztérium cáfolta és visszautasította az állítást, korábban ellentmondásos, homályos kijelentések hangzottak el a romániai fegyverszállítással kapcsolatban.
Fotó: Pinti Attila
Közben a kormánynál napirenden van egy sürgősségi rendelet, amely lehetővé tenné, hogy Románia fegyvereket adományozzon Ukrajnának. Az RMDSZ ezzel kapcsolatos álláspontjáról Csoma Botond nem tudott beszámolni, mivel tájékoztatása szerint a szövetségben még nem tárgyaltak erről. Kérdésünkre, hogy az esetleges fegyverszállítás nem veszélyezteti-e Románia biztonságát, a frakcióvezető azt mondta, sok európai ország szállít fegyvert Ukrajnának, legutóbb Németország döntött nehézfegyverzet küldéséről. Hozzátette: Romániával szemben Oroszországnak kicsi a zsarolási potenciálja, gázellátásában ugyanis nincs kiszolgáltatva Moszkvának.
– mondta a szövetség alsóházi frakcióvezetője. Ami a Románia számára sok szempontból fontos Moldovai Köztársaságban, a szakadár Transznisztriában zajló eseményeket illeti, azokat a kolozsvári RMDSZ-politikus aggasztónak nevezte, s úgy vélte, az ottani helyzet eszkalálódása kényessé válhat Románia számára.
Azt is megkérdeztük Csoma Botondtól, milyen hatással lehet a kisebbségi jogok érvényesítésére középtávon Ukrajna idealizálása, hőssé, demokratikus ikonná emelése Európában, miközben arról az ukrán vezetésről beszélünk, amely Oroszország támadása előtt éveken keresztül súlyos jogfosztásokat hajtott végre a magyar, román, orosz nemzetiségek kárára.
„Meg kell győzni az ukrán vezetést arról, ne folytassa a korábbi intoleráns politikát. Jó kérdés, hogy ennek mekkora lesz az esélye a háború után, amikor más nemzetek, nemzetiségek kárára erősödhet az ukrán nemzeti identitás. Bármilyen béke, kiegyezés is születik, a kisebbségek nem lesznek könnyű helyzetben” – fogalmazott Csoma Botond.
A politikus az RMDSZ képviseletében a múlt héten részt vett az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésén, ahol többek között Oroszország Ukrajna ellen elkövetett agressziójáról, valamint az agresszor felelősségre vonásáról tárgyaltak Strasbourgban. A szervezet állásfoglalásában különleges nemzetközi büntetőbíróság létrehozását szorgalmazta az ukrajnai háborús bűntettek elkövetőinek felelősségre vonása érdekében. Ezzel kapcsolatban a frakcióvezető lapunknak megjegyezte: kérdés, hogyan tudják majd bíróság elé vinni a vádlottakat, hiszen ez a délszláv háború után sem volt egyszerű feladat. Csoma kiemelte ugyanakkor, hogy nem engedhető meg a büntetlenség, a felelősségre vonás elmaradása, annál is inkább, mert Oroszország a genfi egyezményt is megsértette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
A kormányfő egy szerda esti Facebook-bejegyzésben közölte, hogy 2025 harmadik negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest 12,5 százalékkal, azaz 9,9 milliárd lejjel nőttek a költségvetési bevételek.
A közigazgatási reformról szóló, még kidolgozás alatt álló törvénytervezet a központi közigazgatás esetében a személyi kiadások 10 százalékos csökkentését írja elő.
Az Olt megyei Slatina kórházában a betegek rögzítették, hogy a kórtermekben bogarak mászkálnak és az illemhelyeken kosz uralkodik. A DSP ellenőrzéseket tart.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra a kormánykoalícióban, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru európai projektekért felelős miniszter szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különleges nyugdíjakkal kapcsolatos kritériumot, ha csak a törvénytervezet lesz meg november 28-ig.
Az oktatási minisztérium előtt szerveztek tiltakozó megmozdulást szerdán a tanügyi szakszervezetek – elégedetlenségük oka a személyi kiadások várható 10 százalékos csökkentése.
Nem tartja megfelelőnek a bírák és ügyészek tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a kormánykoalíció újabb javaslatát a különleges nyugdíjak ügyének rendezésére.
A Román Orvosi Kamara (CMR) fegyelmi kivizsgálása a bukaresti fogászati klinikán elhunyt kislány ügyében azt is ellenőrizni fogja, hogyan végezték el a gyermek állapotfelmérését a mélyaltatást megelőzően – jelentette be szerdán a kamara elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!