Nem kell aggódni. Csoma Botond szerint a NATO-tagság szavatolja a biztonságot
Fotó: Facebook/U.S. Embassy Bucharest
Románia biztonságát NATO-tagként a harcias orosz nyilatkozatok ellenére sem fenyegeti veszély – mondta a Krónikának Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. A szövetségben még nem alakítottak ki álláspontot az Ukrajnának szánt esetleges román fegyverszállításról.
2022. május 03., 19:542022. május 03., 19:54
2022. május 03., 22:132022. május 03., 22:13
A kibertámadások és az orosz részről egyre gyakrabban megfogalmazott fenyegetések ellenére sem gondolja azt Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, hogy Románia nagyobb fenyegetettségnek lenne kitéve, mint a háború kezdetekor. „Az oroszok sok mindent mondanak, de egy NATO-tagországot nem támadnának meg. Nem hiszem, hogy Moszkva megkockáztat egy nyílt konfliktust az Egyesült Államokkal” – fogalmazott lapunk megkeresésére a politikus.
Egy orosz parancsnok néhány nappal ezelőtt azzal vádolta meg Bukarestet, hogy a Romániába érkező ukrán mezőgazdasági termékeket szállító eszközök a kirakodás után fegyverekkel megrakodva érkeznek vissza Ukrajnába. Bár a román védelmi minisztérium cáfolta és visszautasította az állítást, korábban ellentmondásos, homályos kijelentések hangzottak el a romániai fegyverszállítással kapcsolatban.
Fotó: Pinti Attila
Közben a kormánynál napirenden van egy sürgősségi rendelet, amely lehetővé tenné, hogy Románia fegyvereket adományozzon Ukrajnának. Az RMDSZ ezzel kapcsolatos álláspontjáról Csoma Botond nem tudott beszámolni, mivel tájékoztatása szerint a szövetségben még nem tárgyaltak erről. Kérdésünkre, hogy az esetleges fegyverszállítás nem veszélyezteti-e Románia biztonságát, a frakcióvezető azt mondta, sok európai ország szállít fegyvert Ukrajnának, legutóbb Németország döntött nehézfegyverzet küldéséről. Hozzátette: Romániával szemben Oroszországnak kicsi a zsarolási potenciálja, gázellátásában ugyanis nincs kiszolgáltatva Moszkvának.
– mondta a szövetség alsóházi frakcióvezetője. Ami a Románia számára sok szempontból fontos Moldovai Köztársaságban, a szakadár Transznisztriában zajló eseményeket illeti, azokat a kolozsvári RMDSZ-politikus aggasztónak nevezte, s úgy vélte, az ottani helyzet eszkalálódása kényessé válhat Románia számára.
Azt is megkérdeztük Csoma Botondtól, milyen hatással lehet a kisebbségi jogok érvényesítésére középtávon Ukrajna idealizálása, hőssé, demokratikus ikonná emelése Európában, miközben arról az ukrán vezetésről beszélünk, amely Oroszország támadása előtt éveken keresztül súlyos jogfosztásokat hajtott végre a magyar, román, orosz nemzetiségek kárára.
„Meg kell győzni az ukrán vezetést arról, ne folytassa a korábbi intoleráns politikát. Jó kérdés, hogy ennek mekkora lesz az esélye a háború után, amikor más nemzetek, nemzetiségek kárára erősödhet az ukrán nemzeti identitás. Bármilyen béke, kiegyezés is születik, a kisebbségek nem lesznek könnyű helyzetben” – fogalmazott Csoma Botond.
A politikus az RMDSZ képviseletében a múlt héten részt vett az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésén, ahol többek között Oroszország Ukrajna ellen elkövetett agressziójáról, valamint az agresszor felelősségre vonásáról tárgyaltak Strasbourgban. A szervezet állásfoglalásában különleges nemzetközi büntetőbíróság létrehozását szorgalmazta az ukrajnai háborús bűntettek elkövetőinek felelősségre vonása érdekében. Ezzel kapcsolatban a frakcióvezető lapunknak megjegyezte: kérdés, hogyan tudják majd bíróság elé vinni a vádlottakat, hiszen ez a délszláv háború után sem volt egyszerű feladat. Csoma kiemelte ugyanakkor, hogy nem engedhető meg a büntetlenség, a felelősségre vonás elmaradása, annál is inkább, mert Oroszország a genfi egyezményt is megsértette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!