
A megalázott férfi évek óta Münchenben él, de a történtek után Németország elhagyását fontolgatja
Fotó: Pixabay
Románságuk miatt alázott meg egy temesvári román párt egy német hivatalnok. Az évek óta Németországban élő férfi azt mondja, a történtek nyomán komolyan elgondolkodott azon, hogy érdemes-e Goethe hazájában élnie.
2024. január 05., 20:392024. január 05., 20:39
A Münchenben élő férfi az Adevărul.ro portálnak panaszolta el, hogyan bánt vele a német hivatalnok azon egyszerű oknál fogva, hogy nem szereti a románokat.
„Soha nem fogom elfelejteni a román hivatalnok képét, az undok hivatalnokét, akit mintha zavarnál, amikor megszólítod. És egészen a közelmúltig nem is gondoltam, hogy léteznének ennél kellemetlenebb köztisztviselők. Nos, most rájöttem, hogy vannak! És Németországban élnek” – kezdte történetét a megalázott román.
Mint részletezte, miután elmondták, hogy mi járatban vannak, a német hivatalnok angol nyelven tett fel még néhány kérdést a fiatal nőnek. Semmi zavaró, teljesen természetes, gondolta a férfi, aki hátrébb lépett. Aztán az egyik hivatalnok ismét megkérte, hogy csatlakozzon hozzájuk, és a beszélgetés valahogy eljutott a két román szülővárosáig, Temesvárig.
»Á, Temesvár (így, magyarul szerepel a cikkben, holott a város neve németül is Temeswar – szerk. megj.), Erdély. Miért nem mondtátok, hogy magyarok vagytok, akkor nem stresszeltelek volna ennyire«?! – mondta a férfi, majd abbéli meggyőződésében, hogy magyarok vagyunk, folytatta, nem hagyva nekünk időt a válaszadásra. »Azt hittem, hogy románok vagytok, de tudom, hogy Temesváron ti és a mi németjeink, komoly emberek élnek. Nem tudunk megszabadulni tőlük, egyáltalán nem szeretjük itt a románokat és a törököket, de nem tehetünk semmit, mert szükségünk van a munkaerőre. Ha rajtam múlna…« – mondta, de én nem hagytam, hogy folytassa, a leghiggadtabb hangon mondtam meg neki, pedig legszívesebben ordítottam volna vele: »Tudod, mi tényleg románok vagyunk«. A férfi motyogott, elnézést kért, majd átadott minket az egyik kollégájának a további formaságok intézésére” – osztotta meg a Temesvárról elszármazott férfi a vele történteket a bukaresti hírportállal.
„A németek sosem keltették bennünk azt a benyomást, hogy barátságosak lennének velünk, de legalább nem bántak velünk rosszul, amiért románok vagyunk. Egészen mostanáig. Mintha elkezdett volna hiányozni az antipatikus román hivatalnok. Ő legalább nem vetett meg minket azért, mert románok vagyunk” – zárta a beszélgetést az egyértelmű diszkrimináció áldozata.
Újratárgyalná a német Rheinmetall fegyveripari céggel megkötött katonai beszerzési szerződéseket Alexandru Mihai Ghigiu beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter.
Lesújtóak a statisztikák: az európai 15 évesek harmada, míg Romániában a diákok fele elbukik a minimális szövegértési és matematikai elvárásokon. Erre a válságra válaszol az Európai Bizottság új oktatási és készségfejlesztési csomagja.
A Romániával való egyesülés több mint egyszerű B terv Moldova számára – jelentette ki Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Republikánus Párt az iráni háború miatt veszítette el a keddi félidős kongresszusi választásokat – ismerte be az amerikai alelnök.
Informatikai hiba miatt jelent meg Lezsák Sándor neve a Nyitottakták.hu adatbázisában – közölte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) csütörtökön a Facebook-oldalán.
Immár kormányszinten is reagált Románia Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentésére, amelyben azzal vádolta a romániai bevándorlókat, hogy kifosztják a német szociális rendszert.
Jókora pofont jelent Donald Trump elnök és a Republikánus Párt számára a keddi félidős kongresszusi választások eredménye, hiszen a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban átvették a többséget.
A Romániában található amerikai katonai támaszpontokat is azon potenciális célpontok között tüntette fel két iráni konzervatív lap, amelyekre válaszcsapást mérhetnek egy újabb amerikai és izraeli támadás esetén.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
5 hozzászólás