
Fotó: Facebook
A többségi nemzetek „érzékenyítésében” és a nemzetközi platformokon történő hangadásban látják a nemzeti kisebbségek védelméhez vezető, egyetlen járható utat a Sátoraljaújhelyen zajló Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem részvevői.
2021. július 22., 17:072021. július 22., 17:07
2021. július 22., 17:152021. július 22., 17:15
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői által az észak-magyarországi városban rendezett szabadegyetemen csütörtökön Nemzeti kisebbségvédelem a Kárpát-medencében címmel tartottak panelbeszélgetést Varga Judit igazságügyi miniszter, Vincze Loránt erdélyi és Bocskor Andrea kárpátaljai európai parlamenti képviselő, valamint Zakariás Zoltán romániai parlamenti képviselő részvételével. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke a beszélgetés moderátoraként az előadást egyfajta visszatekintéssel indította, amely mentén az előadók a Trianon óta eltelt száz év történéseire, az aktualitásukat megőrző témákra reflektáltak, érintve a kisebbségek védelmének jelenkori problematikáját. Az elmúlt száz év kisebbségi szereplőinek élete ugyanis valamilyen formában mindvégig a kisebbségek védelméről, annak megőrzéséről szólt.
Elmondta, európai parlamenti képviselőként korábban sokszor generáltak konfliktust az ország bemutatásával és történetével kapcsolatos, egymásnak ütköző narratívák, mivel mindannyiszor kötelességének érezte ismertetni Magyarország száz évvel korábbi fennállásának „kulturált módon” történő ismertetését. „Úgy érzem, minden körülmények közt erkölcsi kötelességünk, hogy emlékeztessünk és elmondjuk, hogyan történtek a dolgok” – szögezte le a tárcavezető.
Varga Judit igazságügy-miniszter
Fotó: Facebook
Varga Judit szerint kettős mérce érhető tetten amiatt, hogy miközben az Európai Unió kisebbségvédelmi politikájában a szexuális kisebbségek védelme kitüntetett szerepet kap, addig a nemzeti kisebbségek kérdése háttérbe szorul vagy akár teljesen el is sikkad. Ahhoz, hogy a nemzeti kisebbség védelmének kérdése ne sikkadjon el és megértő fülekre találjon, az igazságügyi miniszter a nemzetközi fórumokon történő hangadásban látja a megoldást, szerinte csakis ilyen módon lehet napirenden tartani a száz év elteltével is égetően fontos, és kismértékű előrehaladást mutató kérdést.
A tárcavezető elmondta, Magyarország erős nemzetállamokon alapuló erős Európát támogat, és ezt a koncepciót számos uniós tagállam támogatja. Varga Judit leszögezte, a népszuverenitás kizárólagos letéteményese és őrzője a család, a nemzet és a regionális együttműködésen alapuló, természetes közösség, amelyek egyben az identitás hordozói is, ennek kapcsán pedig felhívta a figyelmet, hogy a föderalista, illetve az erős nemzetállamok erős Európája koncepció összeütközését látjuk napjainkban. Elmondta, az Európai Bizottság szándéka meghaladni a nemzetet, mint szervezési modellt, ahol az erős identitások meghatározhatják a világ jövőjét, ehelyett minden lépés a szupranacionális állam felé mozdul el, amelyben a jövőben tett lépéseket kizárólag az egyének pillanatnyi érdekei határozzák meg.
Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a nemzeti kisebbségvédelem kihívásait, a megoldásra váró problémákat helyezte górcső alá az elmúlt száz év tükrében.
Felhívta a figyelmet az Európában zajló uniformizáló kultúrforradalmi tendenciára, amely – a kisebbségek beolvasztásával – a szabadság és befogadás elve alatt mindent kirekeszt, ami ettől az uniformizált igényépítéstől eltér. Ebben a törekvésben a maguk kultúráját és nyelvét védő kisebbségek annyira nem férnek bele, hogy az Európa Tanácsban felvetett téma kapcsán a kisebbségeket a nacionalizmus vádjával illetik. „A nacionalizmus szitokszóvá vált, a nyugati trendbe pedig nem férnek bele a helyi nyelvek. Nem hinném, hogy a kisebbségek elnyomása lenne a cél, de ilyen helyzetben a nemzeti kisebbségek mindenképpen járulékos áldozatokká válnak” – jelentette ki a szabadegyetemen az európai parlamenti képviselő.
Vincze Loránt EP-képviselő
Fotó: Facebook
Vincze szerint a kisebbségi közösségek a korrektség jegyében, figyelemfelkeltés céljából, provokációtól mentesen mondják el a felvetéseiket az erre létrehozott platformokon, törekvésük viszont rendszerint válasz nélkül marad. A jelenség mintapéldájaként a Minority SafePack kezdeményezésére reflektált, amelyet a kezdeményezők az Európai Unió által is támogatott elvek jegyében – mint a helyi közösségek védelme, a kultúrák és nyelvek különbözőségének tiszteletben tartása – állítottak össze, betartva a jogi paramétereket, a kezdeményezést azonban az Európai Bizottság végül egyetlen mozdulattal lesöpört az asztalról.
Bocskor Andrea európai parlamenti pályafutása során számtalanszor szembesült azzal az értetlenkedéssel, hogy ukrajnaiként miként képviselheti a Fidesz nevében a kárpátaljai magyarságot. Elmondása szerint mára már tisztult a kép és nem ez jelenti az alapállást, az EP-képviselők körében viszont továbbra is nagy a közöny és érdektelenség a kárpátaljai kisebbséget érintő kérdésekben. Meglátása szerint a fő tendenciát még mindig az jelenti, hogy Brüsszel számára Ukrajna geostratégiai partnerként fontosabb, mint a kisebbségek ügye, és az EU Magyarország és Ukrajna közt játszódó problémaként kezeli, holott a 2014-es társulási egyezmény aláírását követően az Európai Unióra is legalább annyira tartoznak az ott élő nemzeti kisebbségeket érintő kérdések.
„A nemzeti kisebbségvédelem célja, hogy a közösségek saját identitásukban megmaradjanak, ehhez eszközöket kell teremteni. Úgy gondolom, helyes meghatároznunk, hogy milyen szinteken dolgozhatunk ezeken az eszközökön” – vázolta az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) politikusa. Hozzátette, a nemzetközi vagy európai szinten zajló szabályozásrendszer lényeges, hiszen egyetlen járható útnak bizonyul a kisebbségvédelem tekintetében, ugyanakkor a második szint, amelyen el lehet indulni, az anyaországi támogatás megcélzása. Ebből a szempontból a magyarokat szerencsésnek tartja, hiszen rendelkeznek anyaországgal, amely ügyének érzi elszóródott kisebbségeinek támogatását.
Bocskor Andrea EP-képviselő és Zakariás Zoltán parlamenti képviselő
Fotó: Facebook
A harmadik a többségi nemzetek szintjén zajlik, amelyben az önrendelkezés intézményesítésének a jogállami keretek között a többségi nemzeti döntéshozó fórumokon kell megtörténnie. „Ehhez a többségi nemzet képviselőit érzékenyíteni kell: meg kell találni a párbeszéd lehetőségét és módját. A legalsó, de egyben legfontosabb szintje a közösségen belüli megtartásra és fejlesztésre irányuló törekvés, mely a kérdés kiindulópontját és a megmaradás zálogát is jelenti egyben” – állapította meg Zakariás Zoltán.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
szóljon hozzá!