
Helyreállítani vagy átalakítani? Vita alakult ki a székesegyház újjáépítésének módjáról
Fotó: Cathédrale Notre-Dame de Paris
Az utolsó festményeket – 15 darab XVII. századi képet – is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
2019. április 19., 19:022019. április 19., 19:02
2019. április 19., 19:072019. április 19., 19:07
Négy nappal a katasztrófát követően Franck Riester kulturális miniszter személyesen felügyelte az utolsó műtárgyak biztonságba helyezését.
„A katedrális belsejében lévő festményeket nem érte láng, le tudták őket emelni, és biztonságos helyre szállítani. Nem szenvedtek kárt, teljesen normális állapotban vannak” – közölte a tárcavezető.
összefoglaló nevükön a „nagy májusok”, miután az aranyművesek mindig májusban adományoztak a székesegyháznak egy-egy darabot. Elszállításukban mintegy ötvenen vettek részt.
Judith Kagan, az örökségvédelmi hivatal vezetője elmondta: „kimentést végzünk annak érdekében, hogy elkezdődhessenek a felújítási munkálatok anélkül, hogy értékes műtárgyak lennének a közepén. Egyetlen festmény sem károsodott a tűzvészben” – hangsúlyozta a szakember.
Már csak négy műtárgy maradt bent a katedrálisban, amelyek szintén érintetlenek, de egyelőre nem lehet hozzájuk férni, mert a helyet, ahol találhatók, még mindig nem biztosították a hatóságok.
Örökségvédelmi szakemberek örmüknek adtak hangot amiatt, hogy a Notre-Dame épületében található
Isabelle Pallot-Frossard, a franciaországi múzeumok felújítási és kutatóközpontjának vezetője szerint a műtárgyak jó állapota annak köszönhető, hogy a tűzoltás alatt a kápolnákat nem érte sem víz, sem korom, miután a katedrális belsejében nem volt tűz. Amikor pedig a tetőről a lángoló gerendák zuhanni kezdtek, a tűzoltóknak azonnal sikerült megfékezniük a tüzet.
Jézus kereszthalálának napján a katolikusok Párizsban hagyományosan a Montmartre dombján, a Sacré-Coeur-székesegyháznál tartanak keresztútjárást, a tűzvész miatt azonban kivételesen a Notre-Dame körül is szerveztek egyet, amelyen Michel Aupetit párizsi érsek is részt vett.
Miután Emmanuel Macron államfő kedden ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül újjáépítik, majd szerdán Edouard Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártornya újjáépítésére, s pályázat segítségével döntik el, hogy „az eredeti másolatát építik meg vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség”,
A hétfői tűzben összeomlott, 93 méter magas, fából készült és ólommal borított szerkezetet 1860-ban Eugene Viollet-le-Duc építette, miután az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között lebontották.
„A vezetőinknek egy kicsit nagyobb alázatot kellene tanúsítaniuk” – írta a Twitteren Francois-Xavier Bellamy katolikus filozófus, a jobbközép Köztársaságiak európai parlamenti listavezetője. Szerinte
Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke is a régi torony helyreállítása mellett foglalt állást, más jobboldali képviselők pedig nemzeti konzultációt indítanának a kérdésről.
Számos építész azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Notre-Dame az elmúlt 850 évben folyamatosan átalakult, többször újjáépítették és valamennyi évszázad építészeti jegyét magán viseli.
– mondta a Le Figaro című napilapnak Jean-Michel Wilmotte, a párizsi Szentháromság templom építésze, aki sokakhoz hasonlóan úgy véli, hogy a hétfői tűzvész nyomait nem eltüntetni kell, hanem valamilyen módon bele kell építeni a katedrálisba, hiszen az építmény történetének része lett.
Maryvonne de Saint-Pulgent, a francia kulturális minisztérium korábbi örökségvédelmi vezetője viszont azt hangsúlyozta, hogy a XIX. században azért kellett kitalálni egy új huszártornyot, mert a korábbinak nyoma sem maradt a francia forradalom rombolása után. Most viszont lehetséges a ledőlt tornyot az eredeti formájában újjáépíteni, s ez lenne szerinte „a legegyszerűbb, leggazdaságosabb, leggyorsabb és legésszerűbb megoldás”.
„Nem az a cél, hogy egy olyan új huszártorony épüljön, amely csak azért más, mint a Viollet-le-Duc által épített torony volt, hogy modernebb és újabb legyen. Viollet-le-Duc egy remekművet hagyott ránk, ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy csak azért változtassunk, hogy más legyen” – mondta Franck Riester kulturális miniszter.
A gótikus székesegyházban, amelyet A párizsi Notre-Dame című regényében a híres XIX. századi regényíró, Victor Hugo is megörökített, hétfőn az esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, az Ile de la Citén található épület az egyik legnagyobb francia turistalátványosság, milliók keresik fel évente.
Két nő és egy férfi holttestét találták meg a krakkói lövöldözés elkövetőjének otthonában – közölte szombat esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő. Valószínűleg mindhárman a támadó közvetlen családtagjai, tette hozzá.
Emberi maradványokat találtak egy hajó fedélzetén, amelyet tizenöt nappal ezelőtt egy drón talált el Románia partjainál, és amelyet javítás céljából egy bolgár hajógyárba szállítottak – jelentette be szombaton a várnai ügyészség.
Hat ember meghalt, és tizenöten megsebesültek a szombat délután Krakkó főterén történt lövöldözésben – közölte a lengyel rendőrség.
Vitába keveredett Elon Musk amerikai milliárdos és a SpaceX vezérigazgatója és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – számolt be a Kyiv Independent.
Bizonyára sokan felkapták a fejüket a hírre, hogy az iráni rezsimhez közel álló, keményvonalas lapok a héten több ország mellett a Romániában működő amerikai katonai támaszpontokat is a lehetséges célpontok között emlegették.
„Csodálatos” megállapodást ígért Ukrajnában Donald Trump amerikai elnök, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök küldöttével találkozott.
Miközben újabb Romániai repülőjáratok kaptak hamis bombafenyegetést, egy orosz szervezet vállalta magára az európai légi közlekedést csütörtökön megzavaró riasztásokért.
Újratárgyalná a német Rheinmetall fegyveripari céggel megkötött katonai beszerzési szerződéseket Alexandru Mihai Ghigiu beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter.
Lesújtóak a statisztikák: az európai 15 évesek harmada, míg Romániában a diákok fele elbukik a minimális szövegértési és matematikai elvárásokon. Erre a válságra válaszol az Európai Bizottság új oktatási és készségfejlesztési csomagja.
A Romániával való egyesülés több mint egyszerű B terv Moldova számára – jelentette ki Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
szóljon hozzá!