Mérleget vont. Biden szerint Putyinnak egyetlen stratégiai célját sem sikerült elérnie Ukrajnában
Fotó: Facebook/Joe Biden
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem teljesítette egyetlen stratégiai célkitűzését sem Ukrajnában – mondta Joe Biden amerikai elnök hétfőn tartott külpolitikai beszédében.
2025. január 14., 09:582025. január 14., 09:58
2025. január 14., 11:052025. január 14., 11:05
Biden elnöki mandátuma a végéhez közeledik, miközben Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója lassan a harmadik évébe lép.
Biden egy héttel Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 20-i hivatalba lépése előtt beszélt külpolitikai eredményeiről, beleértve az Ukrajna Oroszország elleni harcban játszott szerepét. Az elnök megvédte kormánya politikáját, és azt mondta, hogy az
„Amikor Putyin megszállta Ukrajnát, azt hitte, hogy napok alatt meghódítja Kijevet” – mondta Biden.
– tette hozzá.
Biden 2023 februárjában látogatott Kijevbe, és ezzel ő lett az egyetlen amerikai elnök, aki olyan háborús övezetbe látogatott, amelyet nem az amerikai erők ellenőriznek.
„Putyin nem érte el egyetlen stratégiai célját sem” – mondta Biden.
„Eddig nem sikerült leigáznia Ukrajnát, nem sikerült megtörnie a NATO egységét, és nem sikerült nagy területi nyereséget elérnie. Van még tennivaló, nem sétáhatunk csak úgy el” – fogalmazott.
A beszédben kitért az amerikai szankciók hatékonyságára is az orosz gazdaság gyengítésében.
Az Egyesült Államok „könyörtelen, példátlan szankciókat léptetett életbe, hogy Ukrajnát harcra készen tartsa ... Oroszország küzd, hogy pótolja azt, amit a harctéren elveszít a katonai felszerelések és a harcosok tekintetében, és a rubel óriási nyomás alatt van” – mondta Biden.
A leköszönő elnök megismételte Antony Blinken amerikai külügyminiszter korábbi megjegyzéseit, aki vasárnap azt mondta, hogy a Fehér Ház egy erős ukrán politikai alapot készít elő, amelyet átadhat a következő Trump-kormányzatnak.
– mondta Biden.
Trump korábban bírálta az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatást, és ígéretet tett arra, hogy tárgyalásokat folytat a háború befejezéséről. A hírek szerint már tervezi a Putyinnal való személyes találkozót, amelyre a beiktatása után, egy meg nem határozott időpontban kerülne sor.
Biden sürgette az amerikai kongresszust, hogy továbbra is küldjön segélyt Ukrajnának, még akkor is, ha Trump ellenzi a további segítségnyújtást. Egy pénteki beszédében Biden azt mondta, hogy hivatali ideje alatt mindent megtett Ukrajna megsegítésére.
Békefenntartók Ukrajnába küldéséről egyeztetett Macron és Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij elnök és Emmanuel Macron francia elnök hétfői telefonbeszélgetésük során megvitatták a frontvonalon kialakult helyzetet és a békefenntartó csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét.
Az ukrajnai békefenntartó erők telepítésének gondolata az elmúlt hónapokban egyre nagyobb teret nyert, mivel az európai nemzetek arra készülnek, hogy nagyobb szerepet vállalnak Kijev védelmében, amint Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 20-án hivatalba lép.
„Megvitattuk a francia kezdeményezést katonai kontingensek ukrajnai telepítésére” – mondta Zelenszkij a telefonbeszélgetést követően.
„Megfontoltuk a megvalósítás gyakorlati lépéseit, a lehetséges bővítést és más országok bevonását ebbe a folyamatba” – tette hozzá.
Macron 2024 februárjában vetette fel a csapatok Ukrajnába küldésének ötletét valamilyen formában. Zelenszkij és Macron korábban egy december 18-i találkozón tárgyalt a békefenntartó erők felállításának lehetőségéről. A Trumppal december 7-én Párizsban tartott háromoldalú találkozójukon Trump állítólag azt mondta, hogy európai csapatokat szeretne egy esetleges ukrajnai tűzszünet ellenőrzésére.
Keir Starmer brit miniszterelnök is azt tervezi, hogy a következő hetekben Ukrajnába látogat, hogy megvitassa egy nemzetközi békefenntartó erő esetleges bevetését – jelentette a Bloomberg pénteken.
Zelenszkij és Macron megállapodott abban, hogy a közeljövőben találkoznak, hogy tovább tárgyaljanak a biztonsági garanciák elérésére irányuló tervekről, beleértve a békefenntartók esetleges telepítését.
A két vezető megvitatta a Kurszki területen kialakult helyzetet is, az ukrán erők által a térségben indított újabb offenzíva nyomán. Zelenszkij kiemelte Ukrajna jelenlegi légvédelmi prioritásait és a nagy pontosságú, nagy hatótávolságú fegyverek iránti folyamatos igényt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!