Fotó: Facebook/Joe Biden
Joe Biden amerikai elnök hétfőn azt mondta, hogy azon dolgozik, hogy meggyőzze az izraeli kormányt a gázai haderő csökkentéséről vagy „jelentős mértékű kivonulásáról”.
2024. január 09., 10:432024. január 09., 10:43
Biden a dél-karolinai Emanuel afrikai metodista episzkopális templomban – a 2015-ös tömeges lövöldözés színhelyén – tartott kampányrendezvényén beszélt, és a Gázai övezetben tűzszünetet követelő tüntetők szakították félbe.
„Ha valóban törődik az itt elvesztett életekkel, akkor tisztelegjen az elvesztett életek előtt, és szólítson fel tűzszünetre Palesztinában” – kiabálta az egyik tüntető az elnöknek, utalva a kilenc templomba járó ember életét követelő lövöldözésre.
A tüntetők egy csoportja ezután azt skandálta, hogy „tűzszünetet most”.
Megkérték őket, hogy távozzanak, miközben a támogatók azt skandálták, hogy „még négy év”.
ebben a kérdésben három hónappal azután, hogy Izrael a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadásait követően katonai hadjáratot indított a Gázai övezetben.
„Megértem a szenvedélyt, és csendben dolgozom –
– mondta Biden.
A tűzszünetet követelő tüntetőkre vonatkozó kérdésre Michael Tyler kommunikációs igazgató azt mondta, hogy Biden megérti a szenvedélyt.
Azt mondta, hogy az elnök „nem politikusként, hanem emberként és főparancsnokként közelíti meg ezt a kérdést, az amerikai biztonságot, a globális biztonságot tartja szem előtt”.
Az elmúlt hónapokban
Novemberben több mint 700 munkatárs és politikai megbízott írt alá egy levelet, amelyben felszólították az elnököt, hogy támogassa a tűzszünetet az izraeli-Hamász konfliktusban. A levelet több mint 30 minisztérium és ügynökség munkatársai írták alá, köztük a Környezetvédelmi Ügynökség, az FBI és a NASA munkatársai.
Eközben a közel-keleti körúton levő amerikai külügyminiszter, Antony Blinken kedden Izraelben tárgyal. Blinken küldöttsége egy magas rangú amerikai tisztségviselő szerint arra számít, hogy a kulcsfontosságú megbeszéléseken megvitatják az izraeli védelmi miniszter tervét a gázai háború következő szakaszára vonatkozóan.
Joáv Galant izraeli védelmi miniszter a múlt héten terjesztette elő a hadsereg tervét a háború következő szakaszára vonatkozóan. Galant javaslata szerint a palesztinok nem térhetnek vissza otthonaikba Gáza északi részén, amíg az összes megmaradt túsz ki nem szabadul.
– mondta a tisztségviselő.
Előzőleg a Gázai övezeti hadműveletek leállítását és az izraeli-palesztin békéhez elvezető út megteremtését sürgette hétfőn Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös azt követően, hogy hétfőn al-Ula városban fogadta Antony Blinken amerikai külügyminisztert.
Közös sajtótájékoztatójukról az SPA szaúdi állami hírügynökség számolt be.
A trónörökös kijelentette: meg kell teremteni a térségi stabilitás és a közel-keleti békefolyamat helyreállításának körülményeit, hogy a palesztin nép érvényesíthesse legitim jogait.
Blinken újságíróknak nyilatkozva elmondta:
Mint mondta, tárgyalópartnerei tisztában vannak a problémák súlyosságával, és „egyikük sem gondolja, hogy bármi meg tudna változni egyik napról a másikra”.
Antony Blinken beszélt a vörös-tengeri nemzetközi hajózási útvonalat fenyegető jemeni húszi lázadókról is. Kijelentette, hogy a kereskedelmi hajók elleni támadásoknak véget kell vetni, különben a húsziknak következményekkel kell számolniuk, amint azt a nemzetközi közösség világossá tette már.
Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta:
Blinken kedden Izraelben folytatja közel-keleti körútját, miután hétfőn az Egyesült Arab Emírségekben és Szaúd-Arábiában, vasárnap pedig Jordániában és Katarban járt.
Eközben Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével való hétfői kairói találkozóján kijelentette:
Erről Ahmed Fahmi, az egyiptomi elnök szóvivője számolt be Facebook-oldalán.
Szíszi felhívta a figyelmet arra, hogy Kairó jelentős erőfeszítéseket tesz és kommunikál a legkülönbözőbb felekkel a tűzszünet megteremtése és annak érdekében, hogy az övezetbe bejusson legalább a szükséges mennyiségű humanitárius segély.
Kijelentette, hogy
A közel-keleti béke és biztonság szavatolásának egyetlen módja a független palesztin állam megteremtése az 1967-es határok között Kelet-Jeruzsálem fővárossal – foglalt állást.
Abbász köszönetet mondott Szíszinek a palesztin ügy támogatásáért és „a vérontás megfékezése érdekében tett erőfeszítéseiért”.
A Palesztin Hatóság elnöke vasárnap, váratlanul érkezett Kairóba Szíszi meghívására.
Izrael kiterjesztette a harcokat a Gázai övezet déli részén
Izrael kiterjesztette a harcokat a Gázai övezet déli részén, Hán-Junisznál – közölte az izraeli hadsereg (IDF) katonai szóvivője kedd reggel.
Az utóbbi napon az IDF növelte haderejét, és támadásokat hajtott végre Hán-Junisz mélyén, melyekben megsemmisítettek mintegy negyven iszlamista fegyverest, számos fegyvert zsákmányoltak és feltártak több alagútlejáratot.
A Hamász több harcosa légicsapásban vesztette életét a Gázai övezet középső részén fekvő al-Magazi térségében. Az izraeli haditengerészet az iszlamisták katonai telepeit, raktárait és hajóit támadta az övezet tengerpartján.
A Hamász felügyelte gázai egészségügyi minisztérium kedden bejelentette, hogy a háború október 7-i kezdete óta 23 084-en haltak meg és 58 926-an sebesültek meg a Gázai övezetben.
Az izraeli katonai szóvivő négy, a Gázai övezetben elesett izraeli katona nevét hozta nyilvánosságra. Egyikük 19 éves sorkatona, valamint két, 26 éves, és egy, 36 éves tartalékos vesztette életét, hárman az övezet déli, egyikük a középső részén. Mellettük hatan súlyosan megsebesültek a harcokban.
Az IDF légiereje kedd reggel csapást mért Izrael északi határánál a libanoni síita Hezbollah terrorszervezet célpontjára a dél-libanoni Kila faluban. Kedd reggel is többször megszólaltak a légvédelem szirénái a libanoni határnál, újabb libanoni belövésekre figyelmeztetve.
„Ez a háború része. Megtámadjuk a Hezbollah embereit, az infrastruktúrát és rendszereket, amelyeket Izrael elrettentésére hoztak létre. A cél az északon élők biztonságának a helyreállítása” – jelentette ki hétfő este Jiszrael Katz külügyminiszter a libanoni síita Radván ezred parancsnokának, Visszám al-Tavilnak a hétfői, dél-libanoni meggyilkolására utalva. A támadást Izraelnek tulajdonították, de a külügyminiszter nyilatkozata előtt egyetlen izraeli hivatalos szerv vagy tisztségviselő sem ismerte el ezt.
Egészségügyi veszélyekre figyelmeztető jelentést tettek közzé a Gázai övezetbe hurcolt, több mint három hónapja fogságban tartott izraeli túszok családtagjai, amely a családoktól megismert korábbi kórtörténeteken, orvosi aktáik áttekintésén, és a korábbi tűzszüneti megállapodásban kiszabadultak tanúvallomásain alapul.
Brit védelmi miniszter: a húszi lázadók viselik a felelősséget a következményekért, ha folytatják a vörös-tengeri támadásokat
Grant Shapps brit védelmi miniszter szerint a jemeni húszi lázadók viselik a felelősséget a következményekért, ha nem hagynak fel a támadásokkal a Vörös-tenger kritikus fontosságú szállítási útvonalain közlekedő hajók ellen.
Shapps a londoni alsóháznak küldött, hétfő este ismertetett írásos nyilatkozatában nem részletezte a lehetséges következményeket, de úgy fogalmazott, hogy már folyamatban van a tervezés „forgatókönyvek egész sorának” megvalósulása esetére.
kormány minden lehetséges módon diplomáciai megoldásra törekszik.
A londoni védelmi tárca vezetője szerint továbbra is rendkívül súlyos a helyzet a vörös-tengeri hajózás biztonságának szempontjából.
Hozzátette: a húszik által elkövetett vörös-tengeri támadások száma decemberben 500 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest.
London szövetségeseivel és partnereivel együtt azt követeli az Irán által támogatott húsziktól, hogy haladéktalanul szüntessék be a támadásokat, és engedjék útjukra a hatalmukba kerített hajókat személyzetükkel együtt – áll a brit védelmi miniszter írásos parlamenti nyilatkozatában.
Grant Shapps leszögezte: Nagy-Britannia kész habozás nélkül „további akciók” végrehajtására, ha a húszik figyelmen kívül hagyják a figyelmeztetéseket.
A hétfői miniszteri nyilatkozat nem részletezi, hogy London milyen akciókat tart lehetségesnek, de Shapps a múlt héten, a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban megjelent írásában alig burkoltan közvetlen katonai fellépést helyezett kilátásba a húszik ellen.
A miniszter a cikkben úgy fogalmazott, hogy ha a nemzetközi közösség nem védi meg a Vörös-tengert, az bátoríthatja mindazokat, akik máshol, például a Dél-kínai-tengeren vagy a Krím környékén igyekeznek fenyegetően fellépni, és ebben a helyzetben Nagy-Britannia kész „közvetlen akciók” végrehajtására.
Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Japán, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Bahrein, Belgium, Dánia és Hollandia kormánya a múlt héten közös közleményben is felszólította a húszikat a vörös-tengeri támadások azonnali leállítására.
A kommünikében is szerepelt az a figyelmeztetés, hogy ha a húszik továbbra is fenyegetik a Vörös-tenger kritikus fontosságú hajózási útvonalait, akkor „ennek következményeiért őket terheli majd a felelősség”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!