Törökországon múlik, hogy állampolgárai megkapják-e az uniós vízummentességet, és Európa semmiképp nem hagyhatja zsarolni magát – mondta hétfőn Rostockban a német alkancellár azzal kapcsolatban, hogy a török külügyminiszter jelezte, országa felmondhatja a menekültválság közös kezeléséről kötött EU–Törökország-megállapodást, ha az EU legkésőbb októberig nem vezeti be a török állampolgároknak ígért vízummentességet.
2016. augusztus 02., 16:472016. augusztus 02., 16:47
2016. augusztus 02., 17:152016. augusztus 02., 17:15
Sigmar Gabriel hangsúlyozta: a „menekültek bevándorlásának\" ügyében „szükség esetén elég erősek vagyunk ahhoz, hogy nehéz időket is átvészeljünk\". Törökország elindult a halálbüntetés visszaállítása felé, és ezzel „olyan drasztikusan távolodik Európától, hogy végül fölösleges lesz folytatni az (uniós) csatlakozási tárgyalásokat\" – tette hozzá a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke rostocki látogatásán tett sajtónyilatkozatában.
A koalíciós társ jobboldali CDU/CSU is bírálta Ankarát. Az uniós vízummentesség csak akkor jár, ha a török fél mind a 72 feltételt teljesítette, engedményről nem lehet szó – hangoztatta Berlinben Wolfgang Boschbach CDU-s parlamenti (Bundestag-) képviselő. A bajor CSU főtitkára, Andreas Scheuer pedig Münchenben azt mondta, hogy a feltételekről nem lehet „bazári\" alkudozást folytatni, akkor sem, ha az „Erdogan-féle új Törökország stílusjegye a fenyegetés és az ultimátum\". Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter kedden arról beszélt: Európa nem engedheti meg, hogy Törökország zsarolja, ehelyett az Uniónak inkább a külső határvédelemre kellene koncentrálnia függetlensége és ereje megőrzése érdekében.
Tisztogatás orvosok körében
Elfogatóparancsot adtak ki a török hatóságok egy ankarai katonai kórház száz alkalmazottja, köztük orvosok ellen – közölte kedden az NTV televízió. A letartóztatások feltehetően összefüggésben vannak a két héttel ezelőtti elvetélt katonai puccskísérlettel. Közben Binali Yildirim török miniszterelnök a kormányzó AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) parlamenti képviselői előtt felszólalva bejelentette, hogy a hadsereg átalakítása keretében az állam ellenőrzése alá kerülnek a katonai vezérkarhoz tartozó gyárak és üzemek.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban hétfőn kijelentette, hogy ha az EU nem szünteti meg a vízumkötelezettséget, Törökország „arra kényszerül\", hogy elálljon a menekültügyi megállapodástól. Aláhúzta, hogy az ankarai kormány konkrét menetrendet akar látni. „Ez jelentheti október elejét vagy közepét is – de a dátum kijelölését várjuk\" – mondta.
A megállapodás szerint vissza kell küldeni a Törökországból a görög szigetekre március 20. óta érkezett, a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket.
Uniós tagországok cserébe a tehermegosztás jegyében – egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig – legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba. A megállapodás arról is rendelkezik, hogy felgyorsítják a Törökországgal szembeni uniós vízumkötelezettség feloldásáról 2013-ban kezdett tárgyalásokat. Az eredeti tervek szerint júliusban vezették volna be a vízummentességet, de Ankara nem teljesítette az EU 72 feltételének mindegyikét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!