
Fotó: Rompres
2007. november 19., 00:002007. november 19., 00:00
Az állami vezetõk ugyan azt hangoztatják, hogy az ország egysége nincs veszélyben, de sokan már az ország kettészakadásától tartanak a két különbözõ nyelvû régió közti egyre mélyülõ viták miatt. A június elején tartott általános választást a flamand kereszténydemokraták nyerték, de a bonyolult belga rendszerben kormány csakis többpárti, holland és francia ajkú pártokat is magában foglaló koalícióval alakítható.
II. Albert király Yves Leterme korábbi flamand miniszterelnököt, a választásokon gyõzelmet arató párt jelöltjét bízta meg kormányalakítással, de õ csak úgy tehet eleget választási ígéreteinek, ha olyan kormányprogramot tud összeállítani, amely kilátásba helyezi a régióknak nagyobb önállóságot – és Flandriának egyúttal nagyobb jövedelmet – biztosító alkotmányos reformot. Ezt azonban a francia nyelvû pártok nem fogadják el, mert attól tartanak, hogy a holland nyelvû országrész javára elbillenne az ország kényes nyelvi és gazdasági egyensúlya, amelynek fenntartására szerintük a jelenlegi államrend a megfelelõ.
A vasárnapi tüntetést civil csoportosulások szervezték, és a menet alatt is hangoztatták, hogy politikamentes programról van szó. Ezzel együtt szinte valamennyi párt képviselõje jelen volt a felvonuláson – leszámítva a szeparatizmusát eleve nehezen titkoló flamand szélsõjobboldali erõt. A szónokok mindegyike sürgette azt, hogy a pártok az ország egységét megtartva, mielõbb oldják meg a több mint 160 napja megoldatlan problémát.
MTI
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.