Az amerikai belpolitikában vita bontakozott ki a légicsapások szükségességéről
Fotó: Pixabay.com
Visszatértek egyesült államokbeli bázisukra az Irán elleni légicsapásban központi szerepet játszott B-2-es amerikai óriásbombázók vasárnap.
2025. június 23., 09:012025. június 23., 09:01
2025. június 23., 09:372025. június 23., 09:37
A Missouri állambeli Whiteman támaszponton helyi idő szerint a délutáni órákban landoltak az amerikai légierő lopakodó technológiával felszerelt legkorszerűbb gépei, amelyek leszállás nélkül, légi utántöltéssel mintegy 38 órát töltöttek a levegőben.
A kötelék visszatérését Donald Trump elnök is megerősítette közösségi oldalán tett videóval ellátott bejegyzésében, amelyben köszönetet mondott a műveletben részt vevő pilótáknak. Megismételte, hogy a légicsapás sikeres volt, amit azzal egészített ki, hogy a nukleáris létesítményekben esett kár „hatalmas”.
„Elsöprő sikernek” nevezte az amerikai védelmi miniszter vasárnap az iráni atomlétesítmények elleni hajnali légitámadást, amely elmondása szerint megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől.
Truth Social oldalán az elnök ugyanakkor első alkalommal fejezte ki támogatását egy esetleges iráni hatalomváltással kapcsolatban.
– tette fel a kérdést.
Vasárnap a Fehér Ház tisztségviselői részleteket közöltek a légicsapáshoz vezető döntési folyamatról, ami szerint Donald Trump elnök szombaton adott végleges utasítást az iráni nukleáris létesítmények elleni művelet megindítására Pete Hegseth védelmi miniszternek.
Irán ENSZ képviselője a Biztonsági Tanács vasárnapi rendkívüli ülésén azt mondta, hogy az Egyesült Államok a légicsapásokkal „elpusztította a diplomáciát”, és arányos katonai választ ígért, aminek időzítését és módját – szavai szerint – az iráni hadsereg határozza majd meg. Amír Szaid Iravani hozzátette, országa minden „szükséges intézkedést” megtesz, és egyben megismételte, hogy az amerikai támadásnak nem volt alapja.
Izrael ENSZ-nagykövete az ülésen azt hangoztatta, hogy a teheráni vezetés minden lehetőséget megkapott a diplomáciai rendezéshez, de a tárgyalásokat Irán csak arra használta, hogy időt nyerjen, miközben folytatta az urándúsító tevékenységet. Danny Danon úgy fogalmazott, hogy Irán "áldozatot játszik" a jelen helyzetben.
Dorothy Shea ügyvivő nagykövet kifejtette, hogy Irán 40 éven keresztül hirdette, hogy "halált Amerikára" és "halált Izraelre". Az amerikai diplomata arra sürgette a ENSZ BT-t, hogy szólítsa fel Iránt, álljon el az Izrael elpusztítására vonatkozó politikájától, az atomfegyver gyártására irányuló törekvésétől, valamint az amerikai állampolgárok és érdekeltségek elleni támadásoktól.
Emlékeztetett arra, hogy a tanács két nappal korábbi ülésén „esélyt kért a béke számára”, és megjegyezte, szavai nem találtak meghallgatásra. Hozzátette, hogy minden katonai eszkalációt elítél.
A Biztonsági Tanács ülésén Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség igazgatója úgy vélte, az iráni helyszínek ellen végrehajtott amerikai támadás magában hordozza az izraeli-iráni konfliktus kiszélesedésének veszélyét, de a diplomáciához való visszatérés esélyét is.
Barbara Woodward a londoni külügyminisztérium vasárnap esti tájékoztatása szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgősséggel összehívott ülésén kijelentette: Nagy-Britannia régóta vallott álláspontja az, hogy Irán nem juthat nukleáris fegyverhez, és az iráni nukleáris fejlesztési program súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra.
A brit ENSZ-nagykövet szerint az Egyesült Államok e fenyegetettség csökkentésének céljából hajtott végre katonai akciót az iráni nukleáris létesítmények ellen. Barbara Woodward leszögezte, hogy Nagy-Britannia sem az amerikai, sem az izraeli légitámadásokban nem vett részt. Kijelentette ugyanakkor azt is, hogy a katonai akciók önmagukban nem eredményezhetnek tartós megoldást az iráni nukleáris program körüli aggályokra.
Hozzátette, London önmérsékletre inti Iránt. Nagy-Britannia állandó ENSZ-képviselője felszólította az összes érintett országot arra, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz és keressenek olyan diplomáciai megoldást, amely elejét veszi a további eszkalációnak és véget vet a kialakult válságnak.
Barbara Woodward a BT-ülésen elmondta azt is, hogy az E3-hatalmak vezetői - vagyis Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő és Friedrich Merz német kancellár - közös vasárnapi felhívásukban ugyanezt sürgették.
A brit külügyminisztérium által ismertetett E3-közleményben a három ország vezetői leszögezték, hogy Irán soha nem tehet szert nukleáris fegyverekre, és a továbbiakban nem fenyegetheti a regionális biztonságot.
A brit ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács vasárnapi ülésén elmondta azt is, hogy David Lammy brit külügyminiszter telefonon beszélt Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel, és hangsúlyozta, hogy Teheránnak sürgősen vissza kell térnie a diplomáciához, emellett teljes mértékben együtt kell működnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (IAEA).
Donald Trump amerikai elnök közép-európai idő szerint vasárnap hajnalban bejelentette, hogy az amerikai légierő bombázói az iráni Fordóban hat „bunkerromboló” bombát dobtak az ott működő föld alatti urándúsító üzemre. A Natanzban és Iszfahánban lévő két másik iráni atomlétesítményt az amerikai haditengerészet Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépekkel támadta.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter későbbi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a hajnali légitámadás megfosztotta Iránt a nukleáris fegyverek kifejlesztésének lehetőségétől.
Donald Trump korábbi alelnöke, Mike Pence, korábbi hivatali főnökével fennálló nézeteltérései ellenére több nyilatkozatban fejezte ki támogatását és elismerését a katonai akció miatt, amit az első Trump-adminisztráció Irán-politikájának folytatásaként jellemzett. Mike Pompeo volt külügyminiszter szintén méltatta az iráni katonai műveletet.
A Republikánus Párt kongresszusi képviselőinek többsége is az adminisztráció mögött állt ki, ugyanakkor Thomas Massie republikánus képviselő azt állította, hogy Donald Trump megszegte választási ígéretét miszerint nem engedi, hogy az Egyesült Államok újabb háborúba keveredjen. A Demokrata Párt kongresszusi politikusainak többsége elítélte az amerikai célzott légicsapást, amit felhatalmazás nélküli, így alkotmányellenes háborús szerepvállalásnak tart.
Az iráni parlament jóváhagyta a Hormuzi-szoros, a világ egyik kritikus tranzitútvonalának lezárására irányuló intézkedést, válaszul az iráni nukleáris létesítmények elleni éjszakai amerikai légicsapásokra – jelentette az iráni állami média vasárnap.
Románia a legnagyobb figyelemmel követi a közel-keleti fejleményeket a konfliktusok eszkalációja óta, és az illetékes román hatóságok számára a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok biztonsága a prioritás – közölte vasárnap a külügyminisztérium.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője vasárnap sürgette, hogy „minden fél lépjen vissza” és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadások után.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!