Az amerikai belpolitikában vita bontakozott ki a légicsapások szükségességéről
Fotó: Pixabay.com
Visszatértek egyesült államokbeli bázisukra az Irán elleni légicsapásban központi szerepet játszott B-2-es amerikai óriásbombázók vasárnap.
2025. június 23., 09:012025. június 23., 09:01
2025. június 23., 09:372025. június 23., 09:37
A Missouri állambeli Whiteman támaszponton helyi idő szerint a délutáni órákban landoltak az amerikai légierő lopakodó technológiával felszerelt legkorszerűbb gépei, amelyek leszállás nélkül, légi utántöltéssel mintegy 38 órát töltöttek a levegőben.
A kötelék visszatérését Donald Trump elnök is megerősítette közösségi oldalán tett videóval ellátott bejegyzésében, amelyben köszönetet mondott a műveletben részt vevő pilótáknak. Megismételte, hogy a légicsapás sikeres volt, amit azzal egészített ki, hogy a nukleáris létesítményekben esett kár „hatalmas”.
„Elsöprő sikernek” nevezte az amerikai védelmi miniszter vasárnap az iráni atomlétesítmények elleni hajnali légitámadást, amely elmondása szerint megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől.
Truth Social oldalán az elnök ugyanakkor első alkalommal fejezte ki támogatását egy esetleges iráni hatalomváltással kapcsolatban.
– tette fel a kérdést.
Vasárnap a Fehér Ház tisztségviselői részleteket közöltek a légicsapáshoz vezető döntési folyamatról, ami szerint Donald Trump elnök szombaton adott végleges utasítást az iráni nukleáris létesítmények elleni művelet megindítására Pete Hegseth védelmi miniszternek.
Irán ENSZ képviselője a Biztonsági Tanács vasárnapi rendkívüli ülésén azt mondta, hogy az Egyesült Államok a légicsapásokkal „elpusztította a diplomáciát”, és arányos katonai választ ígért, aminek időzítését és módját – szavai szerint – az iráni hadsereg határozza majd meg. Amír Szaid Iravani hozzátette, országa minden „szükséges intézkedést” megtesz, és egyben megismételte, hogy az amerikai támadásnak nem volt alapja.
Izrael ENSZ-nagykövete az ülésen azt hangoztatta, hogy a teheráni vezetés minden lehetőséget megkapott a diplomáciai rendezéshez, de a tárgyalásokat Irán csak arra használta, hogy időt nyerjen, miközben folytatta az urándúsító tevékenységet. Danny Danon úgy fogalmazott, hogy Irán "áldozatot játszik" a jelen helyzetben.
Dorothy Shea ügyvivő nagykövet kifejtette, hogy Irán 40 éven keresztül hirdette, hogy "halált Amerikára" és "halált Izraelre". Az amerikai diplomata arra sürgette a ENSZ BT-t, hogy szólítsa fel Iránt, álljon el az Izrael elpusztítására vonatkozó politikájától, az atomfegyver gyártására irányuló törekvésétől, valamint az amerikai állampolgárok és érdekeltségek elleni támadásoktól.
Emlékeztetett arra, hogy a tanács két nappal korábbi ülésén „esélyt kért a béke számára”, és megjegyezte, szavai nem találtak meghallgatásra. Hozzátette, hogy minden katonai eszkalációt elítél.
A Biztonsági Tanács ülésén Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség igazgatója úgy vélte, az iráni helyszínek ellen végrehajtott amerikai támadás magában hordozza az izraeli-iráni konfliktus kiszélesedésének veszélyét, de a diplomáciához való visszatérés esélyét is.
Barbara Woodward a londoni külügyminisztérium vasárnap esti tájékoztatása szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgősséggel összehívott ülésén kijelentette: Nagy-Britannia régóta vallott álláspontja az, hogy Irán nem juthat nukleáris fegyverhez, és az iráni nukleáris fejlesztési program súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra.
A brit ENSZ-nagykövet szerint az Egyesült Államok e fenyegetettség csökkentésének céljából hajtott végre katonai akciót az iráni nukleáris létesítmények ellen. Barbara Woodward leszögezte, hogy Nagy-Britannia sem az amerikai, sem az izraeli légitámadásokban nem vett részt. Kijelentette ugyanakkor azt is, hogy a katonai akciók önmagukban nem eredményezhetnek tartós megoldást az iráni nukleáris program körüli aggályokra.
Hozzátette, London önmérsékletre inti Iránt. Nagy-Britannia állandó ENSZ-képviselője felszólította az összes érintett országot arra, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz és keressenek olyan diplomáciai megoldást, amely elejét veszi a további eszkalációnak és véget vet a kialakult válságnak.
Barbara Woodward a BT-ülésen elmondta azt is, hogy az E3-hatalmak vezetői - vagyis Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő és Friedrich Merz német kancellár - közös vasárnapi felhívásukban ugyanezt sürgették.
A brit külügyminisztérium által ismertetett E3-közleményben a három ország vezetői leszögezték, hogy Irán soha nem tehet szert nukleáris fegyverekre, és a továbbiakban nem fenyegetheti a regionális biztonságot.
A brit ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács vasárnapi ülésén elmondta azt is, hogy David Lammy brit külügyminiszter telefonon beszélt Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel, és hangsúlyozta, hogy Teheránnak sürgősen vissza kell térnie a diplomáciához, emellett teljes mértékben együtt kell működnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (IAEA).
Donald Trump amerikai elnök közép-európai idő szerint vasárnap hajnalban bejelentette, hogy az amerikai légierő bombázói az iráni Fordóban hat „bunkerromboló” bombát dobtak az ott működő föld alatti urándúsító üzemre. A Natanzban és Iszfahánban lévő két másik iráni atomlétesítményt az amerikai haditengerészet Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépekkel támadta.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter későbbi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a hajnali légitámadás megfosztotta Iránt a nukleáris fegyverek kifejlesztésének lehetőségétől.
Donald Trump korábbi alelnöke, Mike Pence, korábbi hivatali főnökével fennálló nézeteltérései ellenére több nyilatkozatban fejezte ki támogatását és elismerését a katonai akció miatt, amit az első Trump-adminisztráció Irán-politikájának folytatásaként jellemzett. Mike Pompeo volt külügyminiszter szintén méltatta az iráni katonai műveletet.
A Republikánus Párt kongresszusi képviselőinek többsége is az adminisztráció mögött állt ki, ugyanakkor Thomas Massie republikánus képviselő azt állította, hogy Donald Trump megszegte választási ígéretét miszerint nem engedi, hogy az Egyesült Államok újabb háborúba keveredjen. A Demokrata Párt kongresszusi politikusainak többsége elítélte az amerikai célzott légicsapást, amit felhatalmazás nélküli, így alkotmányellenes háborús szerepvállalásnak tart.
Az iráni parlament jóváhagyta a Hormuzi-szoros, a világ egyik kritikus tranzitútvonalának lezárására irányuló intézkedést, válaszul az iráni nukleáris létesítmények elleni éjszakai amerikai légicsapásokra – jelentette az iráni állami média vasárnap.
Románia a legnagyobb figyelemmel követi a közel-keleti fejleményeket a konfliktusok eszkalációja óta, és az illetékes román hatóságok számára a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok biztonsága a prioritás – közölte vasárnap a külügyminisztérium.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője vasárnap sürgette, hogy „minden fél lépjen vissza” és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadások után.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!