
Pusztítás. Az oroszok két ballisztikus rakétát lőttek ki Szumira, ahol 34 embert öltek meg
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Kijev nyugati szövetségesei – köztük az Egyesükt Államok is – határozottan elítélték az ukrajnai Szumi városát ért orosz rakétatámadást, amely 34 ember – köztük két gyermek – halálát okozta, 117 másik pedig megsebesült.
2025. április 14., 09:312025. április 14., 09:31
Mint arról beszámoltunk, két ballisztikus rakéta csapódott be vasárnap délelőtt Szumi városközpontjába az állami egyetem és a kongresszusi központ közelében, és véres holttesteket hagytak az utcákon szétszóródva.
Oroszország részéről nem érkezett azonnali hivatalos kommentár a támadásról, amelynek a közeli határon túli erői állítólag nagyszabású offenzívára készülnek.
A támadásra akkor került sor, amikor az Egyesült Államok, Ukrajna legerősebb katonai szövetségese, Donald Trump elnök alatt tárgyalások útján igyekszik véget vetni a háborúnak, amely immár negyedik éve tart.
Az amerikai elnök a támadással kapcsolatban azt mondta, hogy az „szörnyű” volt, és hogy „azt mondták neki, hogy hibát követtek el”, de nem bocsátkozott részletekbe.
Volodimir Zelenszkij ukrán vezető sürgette, hogy maga Trump látogasson el Ukrajnába, és nézze meg, milyen pusztítást hozott az orosz invázió.
„Kérem, mielőtt bármilyen döntést hozna, bármilyen tárgyalási formát, jöjjön el, és nézze meg az embereket, a civileket, a harcosokat, a kórházakat, a templomokat, a gyerekeket, akik meghaltak” – mondta vasárnap a CBS 60 Minutes című műsorának adott interjúban.

A virágvasárnapot ünnepelte Szumi lakossága, amikor Oroszország ma délelőtt két ballisztikus rakétával csapást mért a város központjára.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter, miközben részvété nyilvánította az áldozatok hozzátartpzóinak, azt mondta, hogy
Korábban Trump ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy keményebben fogalmazott, mondván, hogy a támadás átlépte „a tisztesség minden határát”.
Friedrich Merz, aki várhatóan a jövő hónapban veszi át Németország kancellárjának tisztségét, az ARD német közszolgálati televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a Szumi elleni támadás „súlyos háborús bűncselekménynek” minősül.
– mondta a konzervatív politikus.
Olaf Scholz leköszönő német kancellár eközben azt mondta, hogy a támadás megmutatta, „mit ér Oroszország állítólagos békekészsége”.
Emmanuel Macron francia elnök „az emberi életek, a nemzetközi jog és Trump elnök diplomáciai erőfeszítéseinek szemérmetlen semmibevételével” vádolta Oroszországot.
A támadást „barbárnak” minősítve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hozzátette: „Oroszország volt és marad az agresszor, aki durván megsértette a nemzetközi jogot”.
„Sürgősen határozott intézkedésekre van szükség a tűzszünet kikényszerítése érdekében. Európa továbbra is a partnerek felé fogja nyújtani a kezét, és továbbra is erős nyomást gyakorol Oroszországra, amíg a vérontás véget nem ér, és amíg igazságos és tartós béke nem születik, Ukrajna feltételei szerint” – tette hozzá.
Bukarest részéről Ilie Bolojan ügyvivő államfő és Marcel Ciolacu miniszterelnök egyaránt elítélte a rakétacsapást.
António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője azt mondta, hogy „mélységesen megdöbbent” a rakétatámadás hírére.
„A civilek és polgári objektumok elleni támadások a nemzetközi humanitárius jog szerint tilosak, és az ilyen támadásoknak, bárhol is történjenek, azonnal véget kell vetni” – tette hozzá.
Guterres hangsúlyozta, hogy az ENSZ támogatja „az igazságos, tartós és átfogó békére irányuló érdemi erőfeszítéseket, amelyek teljes mértékben fenntartják Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi integritását”.
Egy másik orosz rakétatámadásban, a hónap elején, április 4-én, 20 ember meghalt és 61 megsebesült Krivij Rih városában.
Akkor az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy „egységparancsnokok és nyugati kiképzők” találkozója volt a célpont egy étteremben. Bizonyítékot erre nem szolgáltattak.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!