2009. augusztus 31., 09:422009. augusztus 31., 09:42
Koszorús hangsúlyozta, a demokrácia, továbbá az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása lényegi fontosságú a kelet-közép-európai térség biztonsága és stabilitása szempontjából, „különösen tekintettel az elfogadhatatlan és diszkriminatív szlovákiai nyelvtörvényre”. A magyar vezető azon a találkozón beszélt erről, amelyen a 18 amerikai etnikai szervezetet képviselő Közép-Kelet-Európai Koalíció (CEEC) nevű csoport vezetői megbeszélést folytattak a héten az Obama-kormány vezető külpolitikai tisztviselőivel.
A közép- és kelet-európai származású amerikai közösségek érdekképviseletében eljáró CEEC vezetői Anthony Blinken helyettes elnöki tanácsadóval, az alelnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, Michael McFaul Oroszországért és Eurázsiáért felelős elnöki tanácsadóval és Leslie Haydennel, a nemzetbiztonsági tanács Oroszország-ügyi igazgatójával egyeztettek.
A szlovák és a magyar miniszterelnök „megfelelő előkészítés esetén Budapesten már szeptember első felében” találkozhat egymással – jelentette szombaton a TASR szlovák hírügynökség a szlovéniai Bledből, ahol a hétvégén zajlott az a nemzetközi fórum, amelyen a két ország külügyminisztere megbeszélést folytatott egymással. Robert Fico pedig kész bárhol és bármikor találkozni magyar partnerével, és megvitatni vele bármiféle témát – derült ki. A két kormányfő találkozójára még szeptember első felében sor kerülhet. Bajnai Gordon szerint nem szabad hagyni, hogy elmérgesedjen a két ország közötti viszony.
| A nyelvi jogokért felelős EU-biztos Tabajdi Csaba reményei szerint a jövő héten reagál arra a levelére, amelyben az MSZP európai parlamenti (EP-) delegációjának vezetője a szlovák nyelvtörvény elfogadhatatlan intézkedéseire hívta fel Leonard Orban figyelmét. „A levélben hangsúlyoztam, hogy a törvény szellemisége és intézkedései gyökeres ellentétben állnak a többnyelvűség és nyelvi sokszínűség uniós alapértékével, amelynek felügyelete épp az ő portfóliójához tartozik. A nyelvtörvény érdemben rontja a kisebbségi status quót, amelynek megőrzésére Robert Fico kormányfő több alkalommal ígéretet tett” – hangsúlyozta a szocialista politikus. |
A munkatalálkozó célja, hogy konkrét feszültségcsökkentő lépések történjenek, és a vezetők párbeszéde hozzájáruljon a problémák érdemi megoldásához. Bajnai reményét fejezte ki, hogy a szeptember 1-jén életbe lépő, az európai alapértékekkel ellentétes nyelvtörvény ügyében sikerül jobb belátásra bírni a szlovák felet. Közben kiderült: Pozsony nem kíván bocsánatot kérni a Magyarországot ért sérelmekért. Ivan Gasparovic szlovák államfő nem látja semmi okát annak, miért kellene Pozsonynak bocsánatot kérnie Sólyom Lászlótól a múlt pénteki diplomáciai incidens kapcsán, amikor a szlovák hatóságok meghiúsították a magyar államfő révkomáromi látogatását.
A szlovákiai nyelvtörvényt és Sólyom László államfő Szlovákiába történő belépésének megtagadását elítélte a Generális Konvent, a Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testületének nyilatkozata is.
Mint írták, „mély aggodalommal figyeljük Magyarország és Szlovákia kapcsolatának alakulását és a szlovákiai magyarságot érő diszkriminációs lépéseket”. Elítélték a szeptemberben hatályba lépő szlovákiai nyelvtörvényt, amely „csorbítja a kisebbségi nyelvhasználatot és korlátozza Szlovákia nem szlovák anyanyelvű polgárainak teljes élethez való jogát”. Mindez „kirívóan ellentétes az emberi méltósággal és az európai irányelvekkel és normákkal is” – fogalmaztak.
Tiltakozó dokumentumot írt alá huszonegy, magyar és külföldön élő közéleti személyiség is, amelyben tiltakoznak a szlovák nyelvtörvény, a szlovákiai kisebbségek anyanyelvhasználatának „súlyos és értelmetlen” korlátozása ellen. Az aláírók felhívják a figyelmet arra, hogy „az ember veleszületett joga a vele azonos anyanyelvűekkel közös anyanyelvükön érintkezni. Ennek korlátozása és különösen büntetése a legsúlyosabb emberijog-tiprások közé tartozik, amely ellen minden szabadságszerető embernek tiltakoznia kell” – áll a dokumentumban.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.