Fotó: MTI
2007. április 12., 00:002007. április 12., 00:00
„Mérföldkő lehet, ha ezta nemzetpolitikai koncepciót a Kárpát-medenceiMagyar Képviselők Fóruma szeptemberben elfogadja, mertaz érzelmi alapú politikát szabályozottabbkeretek válthatnák fel” – jelentette ki SziliKatalin a fórum jogi albizottságának üléseközben. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta:közös ügy a határon túli magyarsághelyzetének javítása, amelyet csak közösstratégiával lehet elérni. Hozzátette: aKárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumánakjogi albizottsága már a negyedik albizottság,amelyik támogatta a nemzetpolitikai fundamentum kialakítását.A tegnapi ülésen szóba került, hogy akisebbségi jogok védelme és az autonómiatekintetében nincs európai uniós jogi előírás,ezért ezen kérdések kezelését atagállamoknak kell kialakítani, az unióselvárások figyelembevételével. Aschengeni csatlakozással kapcsolatban Szili Katalin jelezte: aminiszterelnök és a külügyminiszter júniusraígérte, hogy a könnyített vízumrólszóló tervezetet ismerteti. Kérdésreválaszolva a házelnök elmondta: az albizottságülésén nem került szóba a kettősállampolgárság ügye. „A kérdésújrafelmelegítése semmi máshoz nem vezet,mint a magyarság megosztásához” – fűztehozzá. Szerinte a könnyített vízumlehetőséget ad a kapcsolattartásra a schengenihatárokon kívül maradó magyaroknak is.Balogh Zoltán (Fidesz), az albizottság egyik társelnökeaz ülésen elmondott bevezetőjében úgyfogalmazott: el kell kezdeni gyógyítani azokat asebeket, amelyeket a kettős állampolgárságrólszóló népszavazás okozott. Az ellenzékiképviselő új vasfüggönynek nevezte aschengeni határokat, és kiemelte: segíteni kellazoknak, akik ezen kívül szorulnak. Avarkeszi Dezső(MSZP), a testület másik társelnöke elmondta:az albizottság közös állásfoglalástkészít.
A Kárpát-medencei MagyarKépviselők Fóruma tavaly szeptemberben döntöttarról, hogy négy albizottságot hoz létre.A külügyi és Európa-ügyi, valamint akulturális albizottság már korábbanmegalakult, a gazdasági kedden ült először össze.Az albizottságoknak egy kormánypárti ésegy ellenzéki társelnöke van. A KMKF aKárpát-medencei országok képviselői,valamint az Európai Parlamentben mandátummal rendelkezőmagyar képviselők egyeztetésének ad keretet.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok