Fotó: Rompres
2007. szeptember 26., 00:002007. szeptember 26., 00:00
A palesztin népnek azonban jogot kell adni arra, hogy önmaga dönthessen a jövőjéről. Utóbbi kapcsán azt fejtegette, hogy ő maga is tudós, az igazság kulcsa a tudósok kezében van, és egy történelmi esemény kutatását nem lehet lezárni, újra és újra kérdéseket kell feltenni.
Ahmadinezsád meghívását nagy vita előzte meg Amerikában. Fellépése ellen több százan tiltakoztak az egyetem épülete előtt, az iráni elnök előadását azonban nem zavarta meg közbekiabálás, semmilyen rendhagyó esemény nem történt.
Az iráni elnök egyetemi fellépése ügyében George Bush amerikai elnök is véleményt nyilvánított a Fox News hírcsatornának: szerinte a meghívás „Amerika nagyságát” bizonyítja.
Mahmúd Ahmadinezsád a CNN által élőben közvetített eseményen kibújt annak a kérdésnek a megválaszolás alól is, hogy Teherán miért támogat terroristákat. Arról beszélt, hogy az iráni nép a terrorizmus áldozata, az utóbbi hatvan évben négyezer iráni halt meg terrortámadásokban. Azt mondta: egyetlen terroristacsoport működik, az amely az amerikai kormány álarcában tevékenykedik.
Lee Bollinger, a Columbia elnöke az iráni elnök fellépése előtt azt mondta: bár sokan ellenezték, hogy az egyetem meghívta az iráni elnököt, „ez az egyetlen helyes dolog, amit tehettünk”, a szólásszabadság amerikai gyakorlatát felértékelve.
Bollinger bevezetőjében ugyanakkor az elnököt sértő, szinte személyét támadó nyilatkozatot tett. „Szánalmas, kegyetlen diktátornak” nevezte a vendéget, bírálva Teherán emberi jogi teljesítményét és külpolitikáját, valamint azt, hogy az elnök tagadja a holokausztot, és többször Izrael eltüntetésére szólított fel. Mahmúd Ahmadinezsád sajnálatosnak nevezte a bevezető „barátságtalan hangnemét”, azt állítva, hogy az egyetem elnöke az amerikai sajtó és politikusok befolyása alatt áll. Hosszú, Koránból származó vallásos idézetekkel teletűzdelt előadásában keményen bírálta a Bush-kormányt egyebek között az engedély nélkül lehallgatásokért, valamint a Hirosima és Nagaszaki elleni 1945-ös atombomba-támadásokért. Az iráni elnök azért látogatott New Yorkba, hogy beszédet mondjon az ENSZ közgyűlésén.
MTI
Ban–Ahmadinezsád-találkozó
Ban Ki Mun ENSZ-elnök az iráni elnökkel a világszervezet New York-i székhelyén tartott találkozóján szorgalmazta, hogy Irán tegyen eleget a Biztonsági Tanács határozatainak, amely az urándúsítás felfüggesztésére kötelezi az ázsiai országot. Ahmadinezsád a találkozón szükségesnek nevezte a világszervezet rendszerének átalakítását, ideértve a döntések elfogadását és az ENSZ szakosított szervezeteinek munkáját. Az iráni elnök teheráni látogatásra hívta meg az ENSZ-főtitkárt, aki úgy válaszolt, hogy eleget tesz a meghívásnak, „ha kedvező alkalom nyílik rá”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok