Fotó: MTI
Az erdélyi kórházépítésről, valamint a határon túl is működő cégek nyelvhasználatáról is szó esett kedden a budapesti Országgyűlésben az azonnali kérdések során.
2017. október 24., 17:572017. október 24., 17:57
Kiss László, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) képviselője az esetleges partiumi vagy székelyföldi kórházépítésre kérdezett rá. Arra várt választ: mikor készül el a végleges koncepció egy a magyar állam által Erdélybe építendő egészségügyi intézményről. „Kik dolgoznak majd ott?" – sorolta kérdéseit, amelyekre azonban nem kapott konkrét választ.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára ugyanis az MTI beszámolója szerint kijelentette: „nem lehet tudni, hogy a képviselő pontosan kinek és minek drukkol". Emlékeztetett a szocialisták 2005-ös kampányára, amikor 23 millió románnal riogattak.
„Az egészségügyi ellátások előrevitelét a MÁÉRT is segítheti" – tette hozzá az államtitkár.
Ezzel egy időben a Jobbik azt kifogásolta, hogy nem változik a magyar cégek nyelvpolitikai hozzáállása a határon túl. Szávay István képviselő szerint magyar tulajdonban lévő cégek – mint a MOL vagy a CBA – a határon túl nem törődnek azzal, hogy üzleteikben magyarul is beszéljenek, hogy kiadványaik magyar nyelvűek legyenek. Szerinte „utaznak" a határon túli magyarok pénzére, de identitásuk érdekében nem tesznek semmit.
Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára azokat az eseteket sorolta, amelyek során szerinte a Jobbik politikusai sértették meg a határon túli magyarokat, például amikor a szolnoki elnökük az észak-amerikai indiánokhoz hasonlítva őket kijelentette: üveggolyóért megvehetők. Leszögezte: a nem állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok belső működésébe nem szólhat bele a kormány, de azokéba sem, amelyekben nincs többsége, így nem tudnak érdemi befolyást gyakorolni az általuk is fontos cél, a magyar nyelv használata érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!