Az Európai Parlamentben (EP) is megvitatják a norvég gyermekvédelmi szolgálat által szüleitől elvett román gyermekek ügyét, illetve a norvég gyermekvédelmi gyakorlatot, miután 42 EP-képviselő kezdeményezte a téma napirendre tűzését. Daniel Buda nemzeti liberális párti (PNL) EP-honatya szerint keresik a megoldást azon módszerek kidolgozására, amelyek révén az Európai Bizottság közbeléphet, ha megállapítást nyer, hogy a gyermekek szüleiktől való elszakítása pszichológiai és érzelmi sérülést okozhat a gyermekeknek vagy a szülőknek.
2016. január 24., 15:062016. január 24., 15:06
„A román állampolgároknak védelmet kell élvezniük attól függetlenül, hogy melyik országban élnek vagy milyen vallásúak, mivel a nemzetközi jog minden fajta diszkriminációt tilt, a hatóságoknak pedig tagállami és uniós szinten is meg kell tenniük mindent ennek elkerülése érdekében” – szögezte le Buda. Kijelentette: egyetlen jogrendszer sem igazolhatja, hogy egy három hónapos csecsemőt minden alap nélkül elvegyenek az édesanyjától.
A képviselő a román–norvég Bodnariu család esetére utalt, miután – mint arról beszámoltunk – a norvég gyermekvédelmi szolgálat (Barnevernet) november 16-án előzetes bejelentés nélkül, arra hivatkozva, hogy bántalmazták őket, megfosztotta négy hónap és kilenc év közötti gyerekeitől Bodnariuékat.
Egyébként Mircea Dolha, annak a román parlamenti delegációnak a vezetője, amely az ügyben Norvégiában tájékozódott, szombaton kijelentette: meglátása szerint a norvég hatóságok visszaélést követtek el, a hatóságokkal folytatott egyeztetések nyomán pedig az látszik körvonalazódni, hogy a norvég kormányilletékesek körültekintőbb eljárásra szólítják az érintett hivatalokat. Azon meggyőződésének is hangot adott, miszerint Bodnariuék visszakapják gyermekeiket.
Egyébként szombaton Nagyváradon mintegy kétezren tüntettek a norvég gyermekvédelmi szolgálat túlkapásai ellen, a rendezvényen a helyi magyar egyházi vezetők is részt vettek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!