Fotó: Gds.it
Nagy többséggel az autonómia bővítésére szavazott Olaszország két gazdag északi régiójának lakossága – derült ki a lombardiai és venetói népszavazás éjjel közzétett részeredményeiből.
2017. október 23., 08:152017. október 23., 08:15
2017. október 23., 08:182017. október 23., 08:18
Lombardiában eszerint a résztvevők 95 százaléka voksolt igennel, mintegy 40 százalékos részvételi arány mellett, míg Venetóban az igenek 98 százalékos többségét mutatják a részeredmények, közel 60 százalékos részvételi arány mellett.
A két tartomány mintegy 10 millió választásra jogosult lakosa vasárnap 23 óráig adhatta le szavazatát. Lombardia és Veneto együtt az olasz gazdaság teljesítményének mintegy harmadát adják. A két régiót kormányzó, függetlenségpárti Északi Liga célja a nem kötelező érvényű referendummal az volt, hogy az államkasszába jelenleg befolyó adóbevételeik legalább felét megtarthassák maguknak, de nagyobb önállóságot szorgalmaznak a migrációs politika és a biztonság terén is.
A tartományi elnök ugyanakkor elpanaszolta, hogy hackertámadás érte a régió kormányzatát a szavazatszámlálás közben, ezért telefonon kellett elérniük minden települést, és a végső eredményekre néhány órát várni kellhet. Kampánya során az Északi Liga azzal érvelt, hogy az Olaszország gazdasági motorjának számító Veneto és Lombardia adóterhei elviselhetetlenekké váltak. Lombardia éves szinten 57,6 milliárd eurót, Veneto pedig 19,3 milliárd eurót utal át az államháztartásnak Rómába.
Elemzők szerint a népszavazás az Északi Liga választási fogása volt támogatottságának növelésére néhány hónappal a tavaszi parlamenti választások előtt. Lombardiában a tartományi elnök Roberto Maroni, Venetóban az ugyanezt a tisztséget betöltő Luca Zaia kezdeményezte a referendumot. Mindketten az Északi Liga politikusai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!