Amerikai jelentés: lehettek titkos börtönök Romániában

A dokumentum azt is megállapítja, hogy a CIA az általa elismertnél „sokkal kegyetlenebb” módszereket alkalmazott az al-Kaida feltételezett tagjaival szemben, a „fokozott vallatások\" során, rutinszerűen félrevezette a kormányzatot és a kongresszust, a kínzás ráadásul nem volt hatékony információszerzési eszköz a terrorelhárításban.

A titkos börtönök kapcsán – amelyek létét Bukarest az évek során mindvégig tagadta – a The Washington Post azt írta: a jelentés szerint a CIA a terrorizmussal gyanúsított személyeket többek között romániai, afganisztáni, thaiföldi, litvániai és lengyelországi helyszíneken tartotta fogva és kínozta.

Az úgynevezett „fekete helyszíneket” (black sites) országonként más-más színkóddal jelölték a titoktartás érdekében, azonban a lap szerint egyéb utalásokból kikövetkeztethető, melyik helyszín hol található – Romániáé a fekete, Lengyelországé a kék, Litvániaié az ibolya szín volt.

A romániai és litvániai központokat 2002-ben, illetve 2003-ban hozták létre, Romániába 2003-ban érkezett az első fogolyszállítmány. 2005-ben ide szállították Abu Farádzs al-Líbit, az al-Kaida harmadik számú vezetőjét.

Száznál is több fogoly

A dokumentum szerint a CIA titkos börtöneiben George W. Bush elnöksége alatt legalább 119 személyt tartottak fogva (korábban a kémszervezet 98 foglyot ismert el), akik közül 39-et vetettek alá a vitatott vallatási módszereknek. A vallatás legalább egy emberéletet követelt: a leláncolt fogoly kihűlt. Több más fogvatartottat a kimúlás határáig gyötörtek.

A foglyokat több hetes alvásmegvonással, pofozással, falhoz láncolással, a mennyezetre meztelenül való felfüggesztéssel, szűk helyre való bezárással, alsó beöntéssel, jeges fürdővel, szexuális erőszakkal és halállal való fenyegetéssel, valamint több mint három személy esetében a vízbe fojtás imitálásával vallatták.

Titkos börtön Bukarestben
Bukarestet több ízben is vizsgálták, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség a 2000-es évek elején Romániában is működtetett olyan börtönöket, amelyekben bírósági ítélet nélkül, illegálisan tartottak fogva olyan személyeket, akikről azt feltételezték, hogy iszlamista terrorszervezetek tagjai. Mint arról beszámoltunk, 2009-ben a New York Times arról írt, hogy Bukarest egyik forgalmas belvárosi utcájában hat személy fogva tartására alkalmas, titkos börtönt alakítottak ki. 2011 szeptemberében Thomas Hammarberg, az Európai Unió emberi jogi biztosa is azon országok között említette Romániát, ahol a CIA úgynevezett „fekete helyszíneket” (black sites) üzemeltetett.

Ez utóbbi eljárást például Hálid Sejk Mohameddel szemben, aki a 2001. szeptember 11-i terrortámadások állítólagos kitervelője volt, és aki 2002-ben lefejezte Daniel Pearl amerikai újságírót, 183 alkalommal alkalmazták. A vallatás többeknek pszichikai károsodást okozott.

A módszerek egy részét az igazságügyi minisztérium jogászai - egyebek között a vízbefojtás imitálását is – jóváhagyták, másokat nem.

A kínzás néha annyira kegyetlen volt, hogy az CIA alacsonyabb beosztású alkalmazottjai kezdeményezték annak felfüggesztését, ám vezetőik a folytatásra utasították őket.

Az ügynökség több tagja megkérdőjelezte a kegyetlen módszerek célravezetőségét és törvényességét, de a központ nem engedett.

A jelentésből kiderült, hogy a vallatási eljárás végrehajtóit 80 százalékban megbízási szerződéssel alkalmazták, az eljárásokat két külső pszichológus dolgozta ki (akiknek a cége 80 millió dollárt számlázott a kormánynak), hogy a CIA többnek is nyomát vesztette a 119 fogolyból, és hogy közülük többeket tévedésből fogtak el, zsarolási szándékkal vagy más rabok koholt vádjai alapján tartottak fogva.

Dianne Feinstein demokrata párti bizottsági elnök szerint a CIA és más hivatalos személyek Bush elnököt, Dick Cheney alelnököt, Donald Rumsfeld védelmi és Colin Powell külügyminisztert is félrevezették a módszerekkel kapcsolatban. „A fogalom bármely mindennapi értelmezése szerint a CIA foglyait megkínozták” – jelentette ki Feinstein.

Obama elítélte a kínzásokat

Barack Obama elnök a dokumentum közzétételét követően azonnal elítélte „az amerikai értékekkel összeegyeztethetetlen\" módszerek alkalmazását, amelyek szerinte nem szolgálták sem a szélesebb értelemben vett terrorelhárítási erőfeszítéseket, sem az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket. Obama közleményében leszögezte, hogy elnökként meg fogja akadályozni az eljáráshoz való visszatérést.

John Kerry külügyminiszter közleménye szerint a jelentés közzététele ismételten azt bizonyította, hogy Amerika egyik erőssége éppen a demokratikus rend azon képessége, hogy felismerje, elismerje a hibáit és hogy változtasson az irányvonalán.

John Brennan, a CIA jelenlegi igazgatója nyilatkozatban ismerte el, hogy a titkos fogva tartások és a vallatások során követtek el hibákat, de vitatta az általa „hiányosnak és szelektívnek\" nevezett jelentésnek azon megállapítását, miszerint a program ne lett volna hatékony. Azt állította, hogy annak segítségével merényleteket sikerült megakadályozni. 

A szenátusi bizottság szerint a kínzás hatékonyságával kapcsolatos állítások még a CIA belső dokumentumainak is ellentmondtak. Brennan azt is tagadta, hogy elődjei szándékosan és szisztematikusan félrevezették volna az ország vezetését, és hangsúlyozta, hogy a CIA vezetőjeként számos intézkedést hozott az \"intézményi hiányosságok\" korrigálására.

Volt CIA-vezetők és több republikánus párti szenátor szerint a jelentés, amelynek nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban Washingtonban az utolsó percig folytak a kulisszák mögötti csatározások, „mazsolázott\" a bizonyítékok között azzal a céllal, hogy egy előre elhatározott következtetésre jusson. 

A kedden nyilvánosságra hozott dokumentum a CIA 6 millió iratán és egy 40 millió dollárt felemésztő, öt évig tartó vizsgálódáson alapuló, 6700 oldalas szenátusi jelentésnek mintegy félezer oldalas, cenzúrázott kivonata. A jelentést 25 évre titkosították.

 George W. Bush 2002-ben titkos határozatban hagyta jóvá a CIA eljárását, amelyet az elnök „humánusnak” és törvényesnek nevezett, és amelyről először csak 2006-ban kapott jelentést. Annak az évnek a szeptemberében elrendelte a titkos börtönök bezárását és a foglyoknak a guantánamói fogolytáborokba történő szállítását.

A vízbe fojtást imitáló eljárás (waterboarding) alkalmazását már 2003-ban leállították, de a többi kényszervallatási módszert csak Barack Obama 2009-ben történt hivatalba lépését követően szüntették meg. A CIA 2005-ben megsemmisítette a kínvallatásokról készült videofelvételeket.

Az ENSZ és több emberjogvédő szervezet azt követeli, hogy állítsák bíróság elé azokat a tisztségviselőket, akik felelősek a CIA kínzási gyakorlatáért.