Egy kárpátaljai hírportál értesülései szerint Petro Porosenko ukrán elnök a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviselőinek kettős állampolgársággal kapcsolatos átvilágítására utasította az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU), a külügyminisztériumot és a határőrséget.
2015. november 24., 15:182015. november 24., 15:18
2015. november 24., 19:422015. november 24., 19:42
Ha az ukrán hatóságok megbizonyosodnak arról, hogy a magyar szervezet megválasztott képviselői kettős állampolgárok, akkor megfoszthatják őket mandátumuktól.
„Az elnöki utasítást feltehetően úgy fogják végrehajtani, hogy a határátlépésük során fokozottan ellenőrzik majd a KMKSZ-es képviselőket, nincs-e náluk magyar útlevél vagy személyigazolvány\" – írta a Novini Zakarpattya kárpátaljai hírportál. A cikk szerint a külügyminisztérium és az SZBU valószínűleg nem szokványos módon fogja vizsgálni a magyar képviselőket.
A hírre reagálva a Kárpátalja.ma beregszászi hírportál hétfő este közölt írásában felteszi a kérdést, hogy miért most és miért éppen a kárpátaljai magyarság képviselőit vette górcső alá az ukrán államfő, amikor nyílt titok, hogy az ukrán honatyák jelentős része rendelkezik két vagy több állampolgársággal. Az orgánum lehetséges okként említi, hogy a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) múlt heti alakuló ülésén az Egységes Centrum (Jedinij Centr) párt mellett a KMKSZ is támogatta a Haza (Batykivscsina) párt közgyűlési elnöki posztra pályázó jelöltjét.
Az írás szerint az ukrán államfő pártja, a Szolidaritás (Szolidarnyiszty) és az egykori Régiók Pártjából alakult Újjászületés (Vidrodzsennya) párt megyei képviselői annyira ellenezték a Batykivscsina jelöltjének személyét, hogy botrányos módon ellehetetlenítették a tanácskozást, meghiúsítva ezzel a képviselőtestület elnökének megválasztását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!