Albánia: lépés az EU felé

Sali Berisha albán miniszterelnök tegnap aláírta azt a stabilitási és társulási egyezményt, amely a két fél közötti politikai és gazdasági együttműködés szorosabbra fűzéséről rendelkezik. Legfontosabb eleme, hogy az egyezmény hatálybalépésétől számított tíz éven belül szabadkereskedelmi övezet jöjjön létre az EU és Albánia között. Mivel azonban a hatálybalépés még messze van – ehhez az egyezményt Albánia mellett az EU mind a 25 tagállamának és az Európai Parlamentnek is ratifikálnia kell –, a két fél egy ideiglenes megállapodást is aláírt, amelynek célja, hogy a stabilitási és társulási egyezmény kereskedelmi jellegű inézkedéseit minél hamarabb alkalmazni lehessen. Ez az ideiglenes megállapodás egyes termékeknél teljesen megszüntetné a vámilletéket, másoknál pedig fokozatosan csökkentené azt, s egy EU-s forrás szerint már szeptemberben hatályba léphet.
A stabilitási és társulási egyezmény azonban csak a kezdőlépés az EU-közeledés folyamatában, szó sincs Albánia közeli felvételéről. Részben azért, mert az EU-tagországok nagy részének közvéleménye, és ennek nyomán politikusaik is a bővítési folyamat alapos lefékezését akarják, s mint Olli Rehn bővítési biztos korábban leszögezte, ebben az évtizedben Románián és Bulgárián kívül nem lesz további felvétel. Másrészt pedig Albániának is számos belső reformot kellene még végrehajtania, hogy egyáltalán szóba jöhessen a csatlakozási tárgyalások megkezdése.
Mihai-Rãzvan Ungureanu román külügyminiszter elégedetten nyilatkozott a tanácskozás első napjáról. Ezt az táplálja, hogy a tanácskozás záródokumentumában – amelynek aláírásán Traian Bãsescu államelnök és Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfő is jelen lesz – Románia és Bulgária már nem „jelölt országként” szerepel, hanem az ötödik EU-csatlakozási hullám tagjaként.
Luxemburgban az EU-tagországok után Horvátország, Izland, Oroszország, Svájc és Macedónia is elismerte Montenegró függetlenségét.


Lomnici Zoltán a legfelsőbb
európai bírák között
Ismét Lomnici Zoltánt, a magyarországi legfelsőbb bíróság elnökét választották meg az Európai Unió Legfelsőbb Bírósági Elnökeinek Szervezetébe. A varsói kongresszuson a huszonöt európai főbíró mellett megfigyelőként jelen volt Norvégia, Bulgária és Románia legfelsőbb bíróságának elnöke is. Az Európai Unió Legfelsőbb Bírósági Elnökeinek Szervezetét 2004-ben hozták létre, a párizsi székhelyű szervezet célja a legfelsőbb bíróságok együttműködésének erősítése a polgári és a büntető igazságszolgáltatás terén. Lomnici Zoltánt a testület alakuló ülésén, 2004. márciusában választották meg először alelnöknek. Hírösszefoglaló