
Fotó: Rompres
A kínai „szocialistapiacgazdaság”, az állami beavatkozássalirányított kapitalista fejlődés paradoxonánakgyakorlati illusztrálására nem is kellett sokatvárni, a vörös sárkány ugyanis mégaznap egyetlen farkcsapással megrengette a világgazdaságát. Magyarán: a világ vezetőtőzsdéin árfolyamesés-hullám söpörtvégig, amelyet a sanghaji tőzsde indexének zuhanásaváltott ki. Gazdasági elemzők szerint a SanghaiComposite Index (SSEC) 8,8 százalékos esését– ilyenre az elmúlt tíz évben nem volt példa– az váltotta ki, hogy a befektetők nyugtalankodni kezdteka makrogazdasági környezet esetleges szigorításamiatt, amelyről egyes híresztelések szerint a kínainépi kongresszus hamarosan megtartandó ülésénvárható döntés. Bizonyos értesülésekszerint ugyanis a kormány közvetlen beavatkozássalkívánja lassítani a túlpörgötttőzsdei aktivitást és viszszaszorítani aspekulatív ügyleteket.
Fából vaskarika
„Kínában akkor leszdemokrácia, ha kifejlődött az érett szocialistarendszer. Az országnak egyelőre arra kell összpontosítania,hogy fenntartsa a termelőerők gyors növekedését,és végül biztosítani tudja a szocializmusalapelvein nyugvó méltányosságot ésszociális igazságosságot” – fogalmazott akínai kormányfő idézett cikkében.
A pekingi vezetés tehát ajelek szerint a végletekig ki kíván tartani aszocializmus sztálinizmustól és maoizmustólmegtisztított marxi ideológiája mellett,amelynek értelmében a társadalmiegyenlőtlenségeket a kizsákmányolásmegszüntetésével küszöbölnékki, a termelőeszközöket közös – azaz állami– tulajdonban tartják, a termelési folyamatokat pediga kormány irányítja. A kínai kommunistavezetők ugyanakkor – minden bizonnyal okulva a kommunizmus európaicsődjéből – amolyan fából vaskarika alaponnémi „kilengést” is engedélyeznek akapitalizmus irányába, azaz nem iktatják kiteljes egészében a piacot, hiszen engedélyezik atőzsde működését is. Az állam ugyanakkorfolyamatosan beavatkozik a piaci folyamatok alakulásába,és a magántulajdon is csak amolyan megtűrt jelenségnekszámít. Eközben viszont a nyugati multicégekszinte számolatlanul fektethetik be a dollármilliárdokataz ázsiai országban, amelynek gazdaságinövekedése immár az évi 10 százalékotis eléri.
A kínai csoda titka
A kínai gazdasági csodaalapjait a hetvenes években Teng Hsziao-ping, az országakkori legfőbb vezetője rakta le, amikor az egyre aggasztóbbhelyzetet kezdetben az agrárszektor reformjával –bizonyos, állami tulajdonú földterületeketmagánszemélyek használatába adtak, akikmaguk értékesíthették terményeiket–, majd a szocialista típusú tervgazdaságfolyamatos feladásával, az ipar és aszolgáltatói szektor piacgazdasági jellegűátalakításával kimozdította azországot a holtpontról. A reformok a kilencvenes évekvégére teljesedtek ki, a Peking által szabottsajátos feltételeknek köszönhetően.Készséggel beengedik ugyanis az országba azolcsó munkaerő miatt a határokon „tolongó”nyugati cégeket, amelyeknek azonban nemcsak összeszerelőüzemeket, hanem fejlesztőközpontokat is létesíteniükkell, ahol aztán a szintén kedvező bérezésifeltételek mellett alkalmazott kínai mérnökökegyszerűen ellesik a nyugati technológiákat, majdnéhány év múlva előállnak sajátfejlesztéseikkel. Ennek nyomán a kínai gazdaságévente 10 százalékkal növekszik. Ezen belülaz ipari termelés 17 százalékkal, a magánszektorpedig 20 százalékkal nő minden évben. Kínagazdaságát csak az Egyesült Államok előzimeg nagyságát tekintve, azonban ha a fejlődésüteme nem csökken, az ázsiai ország 15 évmúlva a világ vezető gazdasági hatalmáváválhat. Az alapvető mezőgazdasági és iparijavak fogyasztása területén Kína mármeg is előzte az Egyesült Államokat. Az ázsiaiország a világ legnagyobb hús-, szén- ésgabonafogyasztója. A kínai polgárok tavaly többhűtőgépet, televíziót és mobiltelefonvásároltak, mint az amerikaiak, az eladott számítógépekmennyisége pedig 28 hónap alatt a duplájáranőtt.
A magáncégek KínaGDP-jének 60 százalékát állítjákelő évente. A további fejlődésnek azonbankerékkötője, hogy a kommunista vezetés mégmindig nem akarja elfogadni a magántulajdon létét,ezért a legtöbb anyagi támogatást az államivállalatoknak juttatja, és a törvényiszabályozással is nekik kedvez. Az adósságokbehajtásánál, vagy teljesítettszerződések kifizetésekor az állam akára törvények és szabályok, valamintbürokratikus rendeletek megszegésétől sem riadvissza a magánvállalatok rovására.
Tőzsdei hullámvasút
A „kommunista piacgazdaság”másik hátulütője a gyenge pénzügyiinfrastruktúra, valamint a kormány ellenségespénzügypolitikája, ami szinte ellehetetlenítia kockázati tőke beáramlását és atőzsdei bevezetéseket. Többek között ennektudható be, hogy a – külsejében az utóbbimásfél évtized fejlődésénekköszönhetően Tokióra vagy Manhattanre hasonlító– Sanghajban ugyan működik a tőzsde, de a bizonytalankörnyezet, a hatóságok kommunista beidegződéseimiatt a befektetők nem élvezhetik a nyugati értéktőzsdékenmegszokott viszonylagos biztonságot és szabadságot,ezért a kommunista vezetés minden rezdüléséreérzékenyebben reagálnak. Ám Kínagazdasági súlyát jelzi, hogy a keddi sanghajiárfolyamzuhanás immár az egész világonérezteti hatását. Ennél már csakez illusztrálja jobban a kínai óriáserejét, hogy a sanghaji tőzsdeindex a tegnapi záráskormár négyszázalékos növekedéstmutatott a keddi záráshoz képest – miközbena világ többi tőzsdéje még mindig aligtért magához a keddi sokkból.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.