2007. december 28., 00:002007. december 28., 00:00
Gasparovic arra a kérdésre válaszolt, vajon nem találja-e zavaró körülménynek, hogy Ján Kubis külügyminiszter külföldön magyarázkodni kénytelen Ján Slota kijelentései miatt. A kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke ugyanis a magyar–szlovák viszonyt érintõ kérdésekben a kormányprogramban megfogalmazott külpolitikai irányvonallal ellenkezõ, magyarellenes kijelentéseket tesz, amit Göncz Kinga magyar külügyminiszter ugyanúgy sérelmesnek talál, mint azt, hogy szlovák kollégája Slota megnyilvánulásait külföldön rendszerint magyarázkodással próbálja elsimítani – észrevételezte az elnökhöz intézett kérdésében a SITA. Az elnök a jelentés szerint azonosul azzal a véleménnyel, miszerint a szlovák–magyar kapcsolatokban nyilvánvalóan megmutatkoznak a múlthoz való visszatérést célzó kísérletek. „Ezt a problémát gyakrabban a mi politikai színterünkön jelen lévõ politikusok, konkrétan a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselõi firtatják. Az õ politikai álláspontjuk következményeként született meg a Benes-dekrétumok érinthetetlenségérõl szóló parlamenti határozat is\" – idézte a szlovákiai magyarok II. világháborút követõ jogfosztását törvényesítõ dekrétumok újraszentesítésének aktusára hivatkozó elnököt a szlovák hírügynökség. Hírösszefoglaló Carnogursky: magyar veszély fenyeget Magyarországban látja a modern Szlovákiát elsõdlegesen fenyegetõ veszélyt Ján Carnogursky, a rendszerváltás utáni elsõ csehszlovák kormány alelnöke, volt szlovák kormányfõ, aki szerint egyes magyar politikusok máig nem tettek le Szlovákiával szembeni területi igényeikrõl. Carnogursky abból az alkalomból adott exkluzív interjút a TASR szlovák hírügynökségnek, hogy az egykori szövetségi Csehszlovákia kettéválásával tizenöt évvel ezelõtt, 1993. január elsején jött létre az önálló Szlovák Köztársaság, melynek elsõ nagy sikere Carnogursky szerint végsõ soron a bõsi erõmû önálló felépítése, illetve a Duna elterelése, majd a késõbb „Szlovákia gyõzelmét\" jelentõ hágai ítélet volt.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.