2007. december 28., 00:002007. december 28., 00:00
Gasparovic arra a kérdésre válaszolt, vajon nem találja-e zavaró körülménynek, hogy Ján Kubis külügyminiszter külföldön magyarázkodni kénytelen Ján Slota kijelentései miatt. A kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke ugyanis a magyar–szlovák viszonyt érintõ kérdésekben a kormányprogramban megfogalmazott külpolitikai irányvonallal ellenkezõ, magyarellenes kijelentéseket tesz, amit Göncz Kinga magyar külügyminiszter ugyanúgy sérelmesnek talál, mint azt, hogy szlovák kollégája Slota megnyilvánulásait külföldön rendszerint magyarázkodással próbálja elsimítani – észrevételezte az elnökhöz intézett kérdésében a SITA. Az elnök a jelentés szerint azonosul azzal a véleménnyel, miszerint a szlovák–magyar kapcsolatokban nyilvánvalóan megmutatkoznak a múlthoz való visszatérést célzó kísérletek. „Ezt a problémát gyakrabban a mi politikai színterünkön jelen lévõ politikusok, konkrétan a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselõi firtatják. Az õ politikai álláspontjuk következményeként született meg a Benes-dekrétumok érinthetetlenségérõl szóló parlamenti határozat is\" – idézte a szlovákiai magyarok II. világháborút követõ jogfosztását törvényesítõ dekrétumok újraszentesítésének aktusára hivatkozó elnököt a szlovák hírügynökség. Hírösszefoglaló Carnogursky: magyar veszély fenyeget Magyarországban látja a modern Szlovákiát elsõdlegesen fenyegetõ veszélyt Ján Carnogursky, a rendszerváltás utáni elsõ csehszlovák kormány alelnöke, volt szlovák kormányfõ, aki szerint egyes magyar politikusok máig nem tettek le Szlovákiával szembeni területi igényeikrõl. Carnogursky abból az alkalomból adott exkluzív interjút a TASR szlovák hírügynökségnek, hogy az egykori szövetségi Csehszlovákia kettéválásával tizenöt évvel ezelõtt, 1993. január elsején jött létre az önálló Szlovák Köztársaság, melynek elsõ nagy sikere Carnogursky szerint végsõ soron a bõsi erõmû önálló felépítése, illetve a Duna elterelése, majd a késõbb „Szlovákia gyõzelmét\" jelentõ hágai ítélet volt.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.