Fotó: Twitter
Több mint százezer lakos maradt a Donyeck megyei Mariupolban, aki április óta nem jut ivóvízhez és élelemhez – mondta szerdán egy tévéműsorban Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere, aki humanitárius folyosók megnyitását sürgette a város felé.
2022. június 01., 18:542022. június 01., 18:54
Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a polgármester kiemelte, hogy a megszállt városban növekszik a temetkezések száma, és vannak spontán létrehozott sírhelyek is. Hangsúlyozta, hogy az emelkedő hőmérséklet és a heves esőzések fertőző betegségek veszélyét hordozzák magukban: a vérhas és a kolera kitörése több ezer mariupoli lakos megbetegedését okozhatja.
A polgármester elmondta azt is, hogy az orosz csapatok megbízták az önkényesen kikiáltott donyecki „népköztársaság rendkívüli helyzetek minisztériumát”, hogy gondoskodjon az ivóvízszállításról Mariupolba. A városban lakók azonban arról számoltak be – mondta a polgármester –, hogy csak akkor adnak nekik ivóvizet, ha hajlandóak dolgozni: romokat eltakarítani, holttesteket összegyűjteni és eltemetni, vagyis eltüntetni az oroszok háborús bűntetteit - fűzte hozzá a polgármester. „Eszerint a mariupoliak ivóvízért dolgoznak” – konstatálta.
– hangsúlyozta Bojcsenko. Szavai szerint Mariupolban több mint százezer embert tartanak túszul, mert nem engedik őket, hogy ukrán ellenőrzés alatti terület felé hagyják el a várost. Sürgette Kijevet: hívja össze Ukrajna nemzetközi partnereit, az ENSZ-t és a Vöröskeresztet és létesítsenek „zöld folyosókat”, hogy a városból ukrán ellenőrzésű területre távozhassanak az ott lakók.
Közben Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes, szintén egy tévéműsorban, valószínűnek nevezte, hogy az orosz hadsereg azért pusztítja kíméletlenül Ukrajna infrastruktúráját, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök hídfőállásként akarja felhasználni Ukrajna területét egy későbbi, Európa elleni offenzívához. „Van egy feltételezés: azért rombolják a civil infrastruktúrát, mert ez nem érdekli őket.
Valószínűleg nem Ukrajna a végső cél, és ha Putyint most nem állítja meg a világ, akkor Ukrajna területéről a háború áttevődik az európai színtérre” – állította a tisztségviselő.
Maljar megerősítette, hogy a Donyec-medencei frontvonalnál heves harcok dúlnak. „Az orosz hadsereg egyelőre nem tudja gyorsan megvalósítani minden célját, mert az ukrán fegyveres erők erőteljes ellenállást fejtenek ki. A küzdelem kiélezetté vált, mert az ellenség erős, az orosz hadsereg mostanra fölénybe került létszám, fegyverzet és haditechnika tekintetében. Az ukrán fegyveres erők viszont még így is jelentős mértékben semmisítik meg az orosz hadsereget és felszereléseiket” – állította a miniszterhelyettes.
majd megpróbálják körbezárni az ukrán csapatokat, hogy jobb pozícióból tárgyalásokat erőszakoljanak ki.
Rámutatott, hogy az orosz csapatok nem feltétlenül akarnak benyomulni egyik vagy másik városba – noha Szeverodoneck esetében ezt megtették –, mert szerinte veszítenének az utcai harcokban. Ezért inkább lerombolják a településeket, és elfoglalják a polgári infrastruktúra nélkül maradt területeket – fejtette ki a védelmi miniszterhelyettes.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Newsmax amerikai konzervatív hírportálnak adott, az Ukrajinszka Pravda által szemlézett nyilatkozatában kijelentette, hogy naponta 60-100 ukrán katona veszíti életét a háborúban és mintegy ötszáz sérül meg. Ő is úgy értékelte, hogy az ország keleti részében a legsúlyosabb a harci helyzet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!