
Fotó: Europa.eu
Moldova, valamint Ukrajna és Georgia európai uniós tagjelölti státuszának megadását szorgalmazta Natalia Gavrilita moldovai kormányfő pénteken Varsóban azon a sajtóértekezleten, amelyet lengyel hivatali partnerével, Mateusz Morawieckivel tartott közösen.
2022. április 08., 17:212022. április 08., 17:21
A kétoldalú tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Gavrilita felidézte: országa március 3-án nyújtotta be uniós tagfelvételi kérelmét.
„Az európai modell útján haladunk, nagy reményeket fűzünk hozzá” – jelentette ki.
Ukrajna az ellene zajló orosz támadás elindítása után néhány nappal, február 28-án, Georgia pedig március 3-án indítványozta uniós csatlakozásának felgyorsítását.
Az ukrajnai háborúról Gavrilita elmondta: Moldova már 390 ezer ukrajnai menekültet fogadott be, ők jelenleg négy százalékát képezik a 2,6 millió lakosú országnak. Beszélt arról is, hogy a háború negatívan befolyásolja a gazdasági helyzetet Moldovában, amelynek Ukrajna fontos kereskedelmi partnere.
Mateusz Morawiecki a sajtóértekezleten az ukrajnai háború kapcsán „minden bűnügyi jellegű cselekedet, háborús bűntettek, népirtás” beszüntetését szorgalmazta. Megismételte az Ukrajnában elkövetett orosz bűntetteket vizsgáló nemzetközi bizottság létrehozásáról e héten tett javaslatát.
A sajtóértekezleten szerződést írtak alá 20 millió eurót érő hosszú távú kölcsönről, amelyet Lengyelország nyújt Moldovának.

Maia Sandu államelnök csütörtökön aláírta a Moldovai Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét, és a dokumentumot az elkövetkező napokban elküldik az európai intézmények vezetőinek.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
szóljon hozzá!