A kvantumpöttyök felfedezőinek ítélték oda idén a kémiai Nobel-díjat

A kitüntetettek 11 millió svéd koronán osztoznak egyenlő arányban.

A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át

Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre Hans Ellegren, az akadémia főtitkára elmondta, hogy nagyon sajnálják a történteket, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyertesek kiválasztása hosszú folyamat, és a kiszivárgott levél nem befolyásolta a döntést.
A bejelentést követően telefonon kapcsolták Moungi Bawendit, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósát. A francia születésű kutató elárulta, hogy álmából ébresztették fel a hírrel, amely nagyon meglepte. Hangsúlyozta, hogy nagy megtiszteltetésnek tartja az elismerést.

– tette hozzá. Újságírói kérdésre azt is elmondta, nem tudott róla, hogy a díjazottak neve korábban kiszivárgott.
A felfedezés jelentőségével kapcsolatban kiemelte, hogy még csak az út elején járnak, és nagy jövőt jósolt a gyakorlati alkalmazásnak.

„A kvantumpöttyöknek sok érdekes és szokatlan tulajdonságuk van. Egyik fontos tulajdonságuk, hogy méretüktől függően különböző a színük” – emelte ki Johan Aqvist, a kémiai Nobel-bizottság elnöke.

A fizikusok rég tudták, hogy elméletben a nanorészecskéknek méretfüggő kvantumhatásai lehetnek, de mivel akkoriban majdnem lehetetlen volt a nanodimenzióban részecskéket létrehozni, kevesen hittek abban, hogy ennek valaha gyakorlati alkalmazása lehet. Az 1980-as évek elején azonban Alekszej Jekimovnak sikerült méretfüggő kvantumhatásokat létrehoznia színes üvegben. A színt réz-klorid nanorészecskék adták, és Jekimovnak sikerült bizonyítania, hogy a részecskék mérete befolyásolta az üveg színét kvantumhatásokon keresztül.

Moungi Bawendi 1993-ban forradalmasította a kvantumpöttyök kémiai előállítását, csaknem tökéletes részecskéket létrehozva. Erre szükség volt ahhoz, hogy a kvantumpöttyök a gyakorlatban is felhasználhatók legyenek.

A kvantumpöttyök ma már számítógép-monitorokat és QLED-technológián alapuló tévéképernyőket világítanak meg, megtalálhatók LED-lámpákban, de biokémikusok és orvosok is használják biológiai szövetek feltérképezéséhez.
Egyelőre azonban még csak a gyakorlati alkalmazások elején jár a világ,

Louis E. Brus 1943-ban született az Egyesült Államokban, az ohiói Clevelandben. PhD-jét 1969-ban szerezte a Columbia Egyetemen. 1972-ben kapott állást az AT&T Bell Labs-nél, ahol 23 évet töltött, és ennek az időnek nagy részét a nanokristályok tanulmányozásának szentelte. Jelenleg a Columbia Egyetem professor emeritusa.

Moungi G. Bawendi 1961-ben született Franciaországban, Párizsban, és Tunéziában, valamint az Egyesült Államokban nőtt fel. PhD-jét 1988-ban a Chicagói Egyetemen szerezte, posztdoktori kutatásait Brus mellett végezte. 1990-ben kezdett dolgozni a Massachusettsi Műszaki Egyetemen, jelenleg is az MIT professzora.

Alekszej Jekimov 1945-ben született az egykori Szovjetunióban. PhD-jét 1974-ben szerezte meg a szentpétervári Ioffe Fizikai-Műszaki Intézetben, és a Vavilov Állami Optikai Intézetben dolgozott, mielőtt az Egyesült Államokba költözött. 1999-ben lett a New York-i Nanocrystals Technology Inc. vezető kutatója.