A hadsereg megbuktatta az egyiptomi elnököt

Murszi államcsínynek minősítette a történteket és békés ellenállásra buzdított. Az államfői feladatokat az alkotmánybíróság elnöke, Adli Manszúr vette át, és már csütörtökön le is tette a hivatali esküt.
Az egyiptomi katonai vezetők őrizetbe vették a megbuktatott államfőt, az elnöki stáb több tagját, valamint a Muzulmán Testvériség politikai szárnyának tekintett Szabadság és Igazság Párt (FJP) néhány vezetőjét. Murszit különválasztották munkatársaitól, és átszállították őt a védelmi minisztériumba.

Üdvrivalgással fogadták Murszi megbuktatását

A Murszi ellen tüntető több millió ember országszerte hatalmas üdvrivalgással fogadta Abdel-Fattah esz-Szíszi tábornok, a hadsereg parancsnoka, védelmi miniszter bejelentését, amely szerda este hangzott el, néhány órával a politikai erőknek még hétfőn adott ultimátum lejárta után. Az elnök hívei viszont dühödten reagáltak. \"Nem távozunk! Jön az iszlám!\"- skandálta a Kairó egyik külvárosában összegyűlt tömeg, és szemtanúk szerint sokan sírva fogadták a hadsereg bejelentését.

Az utóbbi napokban országszerte több millió tüntető követelte Murszi távozását. Az egy hete tartó demonstrációkban 47-en vesztették életüket. Az éppen egy éve hivatalba lépett elnököt politikai ellenfelei azzal vádolják, hogy megosztotta az országot, és egyetlen tábor, a Muzulmán Testvériség javára kormányzott. Bírálják amiatt is, hogy hagyta az országot gazdasági válságba süllyedni, és nem fékezte meg a Hoszni Mubarak elnök 2011-es bukása óta növekvő bűnözést. Ellenséges érzelmeket táplál Murszival szemben a kopt keresztény közösség túlnyomó része is, és a mérsékelt iszlám számos híve veti a szemére, hogy engedékeny a szalafistákkal szemben.

A hadsereg hétfőn 48 órát adott az elnöknek, hogy \"tegyen eleget a nép követeléseinek\", vagy életbe lépteti \"a jövőre vonatkozó saját menetrendjét\". Az ultimátum határideje szerdán délután öt órakor lejárt. Nem sokkal ezután egy katonai helikopter kezdett el körözni Kairó belvárosa felett, ahol a Tahrír téren hatalmas méretűre duzzadt a Murszi ellen tüntetők tömege. Az egyiptomi zászlókat lengető emberek a \"Takarodj! Takarodj!\" jelszót skandálták, miközben a hadsereg következő lépésére vártak.

A hadsereg ultimátumának lejárta előtt röviddel az elnök koalíciós kormány létrehozását javasolta a belpolitikai válság megoldása érdekében, s megismételte, hogy nem hajlandó lemondani. Eközben Szíszi vallási és ellenzéki vezetőkkel – köztük Mohammed el-Baradeivel, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatójával és az ellenzéki csoportokat összefogó Június 30. Front szóvivőjével – találkozott a védelmi minisztériumban, s egyeztették a hadsereg által kidolgozott politikai menetrendet.

A katonaság körülzárta Kairóban azt a laktanyát, ahol Murszi egyik irodája van. A laktanyát szögesdróttal vették körül, és lezártak minden oda vezető utat. Úgy tudni, hogy Murszi a nap folyamán az épületben dolgozott. Csapatokat, valamint több tucat páncélozott járművet vezényeltek ki a városnak azokra a pontjaira is, ahol iszlamista tüntetők tízezrei készülődtek az elnök támogatására. Nagy létszámban, teljes harci felszerelésben kivonult katonaság őrzi a legfontosabb hidakat és közlekedési csomópontokat is. Alexandriában és más városokban is csapatok jelentek meg az utcákon.

A hadsereg parancsnokának bejelentése után Ahmed et-Tajjeb sejk, a kairói al-Azhar egyetemnek, a szunnita iszlám első számú tanintézményének vezetője rövid nyilatkozatban támogatásáról biztosította a történteket. II. Tavadrosz kopt pápa egy hasonló dokumentumban kijelentette, hogy a politikai átalakulásra kidolgozott menetrend biztonságot hoz minden egyiptomi számára. Mohamed el-Baradei liberális ellenzéki vezető szerint újraindították a 2011-es forradalmat, a közösen elfogadott tervek eleget tesznek a nép követeléseinek. Egyiptom katonai vezetői egyébként letartóztatási parancsot adtak ki a megbuktatott Murszi elnököt támogató Muzulmán Testvériség 300 tagja ellen

Aggódó Nyugat

Barack Obama amerikai elnök elrendelte az Egyiptomnak nyújtott katonai támogatás felülvizsgálatát, az Európai Unió pedig mielőbbi választásokat kiírására szólította fel az ország katonai vezetőit.
A Fehér Házban helyi idő szerint szerda este tartott válságtanácskozás után közölték: az amerikai elnököt mélységesen aggasztja a Murszi elnököt megbuktató katonai döntés, valamint az alkotmány felfüggesztése. A hadsereg lépését az elnök ugyanakkor nem nevezte puccsnak. Egyiptom új katonai vezetői biztosították az Egyesült Államok kormányát arról, hogy nem kívánják hosszú ideig kormányozni az országot.

Az Európai Unió nem támogatja a katonai beavatkozást a politikába és a korábbi nyilatkozattal összhangban nyugalomra, párbeszédre és a demokratikus folyamathoz való visszatérésre szólít fel - hangoztatta az Európai Bizottság szokásos, déli sajtótájékoztatóján Michael Mann, az EU külügyi főképviselőjének szóvivője csütörtökön Brüsszelben.