Fotó: Freepik/marymarkevich
A francia kormány betiltja az abaja női muzulmán köntös viselését az oktatási intézményekben, mert az „politikai támadást” jelent a szekularizáció ellen – jelentette be hétfőn Gabriel Attal oktatási miniszter.
2023. augusztus 28., 14:032023. augusztus 28., 14:03
„Össze kell fogni a szekularizáció megsértésével szemben, miután a köztársasági iskolát próbára teszik” – mondta a közelgő tanévnyitó alkalmából rendezett sajtótájékoztatóján a tárcavezető.
Az abaja „politikai támadás, politikai jelzés” – vélte Olivier Véran kormányszóvivő ugyanekkor a BFM hírtelevíziónak adott interjúban. Szerinte a teljes női testet elfedő hagyományos muzulmán viselet hordása a prozelitizmus egyik formája.
– hangsúlyozta Gabriel Attal, aki azt ígérte, hogy 2025-ig évente 300 ezer közoktatási dolgozónak tartanak képzést a szekularizáció elveiről, és mind a 14 ezer vezetői munkakörben dolgozónak 2023 végéig.
„Az iskolánkat próbára teszik. Az elmúlt hónapokban a szekularizáció megsértése jelentősen nőtt, mégpedig a vallási öltözetek, például az abaja vagy (a férfiak esetében) a kamiz viselésével, amelyek megjelentek, és néha meg is erősödtek, egyes iskolákban” – mondta a miniszter.
Gabriel Attal vasárnap este a legnézettebb kereskedelmi csatorna, a TF1 esti híradójában jelentette be, hogy
A muzulmán viseletekről szóló vita rendszeresen kirobban Franciaországban, miután a szekularizáció, azaz az állam és a vallás szétválasztásának nevében a vallási jelképek viselését szigorúan szabályozzák a törvények. Így a közoktatási intézményekben tilos minden vallási megkülönböztető jegy, a muzulmán fejkendőn kívül a kereszt vagy a kipa viselése is.
Egy hivatalos jelentés szerint a muzulmán öltözékek viselése az iskolákban 150 százalékkal emelkedett az elmúlt tanévben a 2021–2022-es tanévhez képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!