
Emmanuel Macron francia elnök az Ukrajnát támogató katonai koalíció élére állt
Fotó: Facebook/Emmanuel Macron
Emmanuel Macron francia elnök pénteken bejelentette, hogy szeretne véglegesíteni egy nemzetközi koalíciót olyan országokkal, amelyek készek katonai kiképzőket küldeni Ukrajnába, de nem nevezte meg őket. A francia elnök visszautasította, hogy a magukat békepártinak nevező politikai ellenfelei ostorozzák Ukrajnát érintő álláspontja miatt.
2024. június 08., 08:572024. június 08., 08:57
2024. június 08., 08:582024. június 08., 08:58
,,Több partnerünk már beleegyezését adta, és a következő napokban véglegesíteni fogjuk a koalíciót” – mondta a francia államfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott párizsi sajtótájékoztatóján, legitimnek minősítve Ukrajna ez irányú kérését.
Az ukránok ,,kifejezetten kifejezték ezen igényüket egy egyszerű okból: több tízezer katonát kell majd kiképezniük, ami sokkal praktikusabb Ukrajnában” – hangsúlyozta a francia elnök.
Az ukrán elnök elmondta: hálás a kezdeményezésért. ,,A hatékonyságra törekszünk, rövidebb és praktikusabb lesz” az ukrán katonák kiképzése – hangsúlyozta Zelenszkij.
Emmanuel Macron válaszolt Oroszország azon kijelentésére is, amely szerint ezek a kiképzők ,,legitim célpontok” lesznek. ,,Kik lennénk mi, ha engednénk Oroszország felhívásainak vagy fenyegetéseinek?” – fogalmazott.
Az államfő felszólította Oroszországot, hogy azonnal engedje szabadon Laurent Vinatier-t, egy svájci civil szervezet francia alkalmazottját, akit pénteken Moszkvában előzetes letartóztatásba helyeztek azzal a váddal, hogy hírszerzési információkat gyűjtött az orosz hadseregről. ,,A propaganda, amit róla terjesztenek, nem felel meg a valóságnak” – mondta Macron.
A sajtótájékoztató keretében a két elnök előtt két megállapodást is aláírt Franciaország és Ukrajna képviselője kölcsönök és támogatások nyújtásáról Ukrajnának az orosz csapások miatt kritikussá vált energetikai infrastruktúra helyreállítására, mintegy 650 millió eurós értékben. A Caesar tűzérségi eszközöket gyártó francia-német KNDS fegyvergyártó csoport eközben hivatalosan is bejelentette, hogy leányvállalatot hoz létre Ukrajnában.
hogy felkészítsék őket a Mirage 2000-5 típusú vadászgépek használatára, amelyeket Franciaország át akar adni Ukrajnának felderítő hadműveletekre. Az átadandó repülőgépek számát Emmanuel Macron nem volt hajlandó elárulni, de a France2 közszolgálati televízió péntek esti híradójának értesülése szerint 26 repülőről van szó, amelyeket 2030-ban Rafale típusú vadászrepülőkkel váltanának fel.
Emmanuel Macron arra is ígéretet tett, hogy Franciaország továbbra is támogatni fogja Ukrajnát minden fórumon, mindenekelőtt európai szinten annak érdekében, hogy ,,megpróbálja elérni az uniós csatlakozási tárgyalások tényleges elindítását a hónap végéig”.
A francia elnök visszautasította, hogy a magukat békepártinak nevező politikai ellenfelei ostorozzák Ukrajnát érintő álláspontja miatt, ,,kapitulációpártinak” nevezve azokat. ,,Ismerjük a békepártiak táborát, az valójában a kapitulációpártiak tábora, az a vereség szellemisége” – mondta.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
szóljon hozzá!