Az uniós mezőgazdasági miniszterek találkozója Dublinban: Tánczos Barna azt képviselte, hogy Románia az elszenvedő, folyamatosan védekező pozícióból kezdeményező országgá váljon
Fotó: Facebook/Tánczos Barna
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész országot. Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Krónikának adott interjúban kifejtette, Románia határozottan ellenzi az újabb uniós állatjóléti és állatszállítási szigorításokat, amelyek szerinte tovább rontanák az európai állattenyésztés versenyképességét.
2026. szeptember 10., 20:312026. szeptember 10., 20:31
2026. szeptember 10., 20:312026. szeptember 10., 20:31
– Miniszterként korábban Brüsszelben, most pedig Dublinban tárgyalt a kis kérődzők pestise, illetve a juh- és kecskehimlő miatt bevezetett korlátozásokról. A december 31-éig tartó exporttilalom miatt súlyos helyzetbe került az ágazat. Milyen konkrét ígéreteket kapott az Európai Unió illetékeseitől?
– Az uniós miniszterek dublini informális találkozóján azért volt fontos ott lennünk, hogy Románia az elszenvedő, folyamatosan védekező pozícióból kezdeményező országgá váljon. Az volt a szándékom, hogy elindítsuk a tárgyalásokat azokkal az országokkal, amelyek hasonló helyzetben vannak, mint mi. Görögország, Ciprus, Bulgária, Horvátország és Románia részvételével sikerült közös csoportot kialakítanunk, és Románia kezdeményezésére közösen fogunk fellépni annak érdekében, hogy rugalmasabbá tegyük az uniós jogszabályokat.
Bulgáriában és Görögországban is hasonló problémák vannak, ott is vezettek be a romániaihoz hasonló tilalmakat. Előfordul, hogy egyetlen járványgóc miatt gyakorlatilag egy egész országot korlátozás alá von az Európai Unió.
Úgy érzem, hatékony tárgyalásokat folytattunk. A technikai egyeztetések is jól alakultak. Amennyiben Románia rövid időn belül elküldi Brüsszelnek a rövid és középtávú intézkedési csomagot, megnyílik a lehetőség a szabályozás módosítására. Erről technikai szinten biztosítottak bennünket az uniós szakemberek. Természetesen ezt döntéshozói szinten is meg kell beszélni, ott Várhelyi Olivér biztos úrral kell folytatnom az egyeztetéseket.
Azt is szeretnénk elérni, hogy ne legyenek további szigorítások, és ahol bizonyos régiók felszabadíthatók a korlátozások alól, ott minél hamarabb újraindulhasson az export.
– Milyen feltételek mellett lehetne ezt megtenni?
– Az export felszabadításának két fontos technikai feltétele van. Az egyik a nagyon szigorú biobiztonsági intézkedések bevezetése és a tesztelések elkezdése. Azokban a gazdaságokban és régiókban, ahol nincsenek járványgócok, nincs vírusveszély, és ezt bizonyítani is tudjuk, lehetővé kell tenni az exportot és az értékesítést. Nem szabad a vétlen gazdákat különböző tiltásokkal, megszorításokkal sújtani.
A másik fontos eszköz a megelőzés, ezen belül pedig a vakcinázás. Első körben a különösen veszélyeztetett régiókban – Konstanca, Tulcea, Buzău, Galați és Brăila térségében – lenne erre szükség. Ehhez igénybe szeretnénk venni az Európai Unió vakcinabankját, és onnan lehívni a gyors oltáshoz szükséges mennyiséget.
Ehhez vakcinára van szükségünk, ezért a beszerzésről is tárgyalunk, és keressük annak a lehetőségét, hogy gyorsított eljárással minél hamarabb megfelelő oltóanyag álljon rendelkezésre Romániában.
Romániát december 31-éig exporttilalom sújtja a kis kérődzők pestise, illetve a juh- és kecskehimlő miatt bevezetett korlátozások keretében
Fotó: Olti Angyalka
– Az Európai Unió hosszú időn keresztül inkább a vakcinázás nélküli járványmentesítést részesítette előnyben. Változni fog ez a szemlélet?
– Igen. Az Európai Unió ezeket a járványokat lehetőség szerint oltás nélkül szerette volna felszámolni. Úgy látom azonban, hogy az új állattenyésztési stratégia kidolgozása során uniós szakértői szinten is tudatosult: bizonyos betegségek vakcinázás nélkül nem állíthatók meg, bármilyen szigorú intézkedéseket vagy korlátozásokat vezetnek is be, illetve bármilyen gyorsan számolják fel az érintett állományokat.
A jelenlegi gyakorlat szerint egy bizonyos körzetben leölik az állatokat, abban bízva, hogy ezzel megállíthatják a vírus terjedését. Látható azonban, hogy ezek az intézkedések nem mindig hatékonyak. Az új stratégiában ezért már megjelenik, hogy bizonyos esetekben engedélyezhető a vakcinázás.
A következő, nagyon gyorsan megteendő lépés az uniós szabályozás rugalmasabbá tétele. Ezt kértem a biztostól is.
Ezt az intézkedéscsomagot fogja közösen kérni Ciprus, Görögország, Horvátország és Románia is a következő napokban, hetekben. Az Európai Uniónak gyorsabban kell reagálnia ezekre a kihívásokra, ha nem akar világpiaci pozíciókat veszíteni. Ha Románia egy exporttilalom következtében elveszít egy piacot, akkor azt nemcsak Románia, hanem az egész Európai Unió elveszíti.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen.
– Az exporttilalom miatt jelentős veszteséget elszenvedő juhtartók számíthatnak kártérítésre?
– A kártérítésről szóló jogszabálytervezet elkészült a minisztériumban. Ha rendes kormányunk lenne, szerintem már el is tudtuk volna fogadni. A jelenlegi körülmények között a parlament elé fogjuk terjeszteni. Két intézkedést javasolunk, az egyik a többlettakarmányozás támogatása. Az exporttilalom, illetve az értékesítési korlátozások miatt a nagy állományokat a gazdáknak hosszabb ideig kellett takarmányozniuk, ezért ezt a többletköltséget kompenzálnánk.
Dolgozunk egy másik intézkedésen is, amely arra az esetre vonatkozna, amikor a gazda az értékesítési nehézségek miatt csak alacsonyabb áron tudja eladni vagy levágásra értékesíteni a bárányt, illetve a selejt juhot. Itt azonban még nem sikerült teljes mértékben tisztázni a technikai feltételeket, mert az elmúlt években a hasonló támogatási rendszerekben sok visszaélés történt. Ami biztos: a többlettakarmányozás támogatásáról szóló javaslatot a jövő héten benyújtjuk a parlamentbe.
– Ezek szerint nemcsak a jogszabályi háttér, hanem a pénz előteremtése is problémát jelent?
– Sajnos igen. A pénzügyminisztérium, illetve a miniszterelnök költségvetési fedezet hiányára hivatkozva több, már elfogadott intézkedésünk kifizetését is leállította. Én pontosan látom, mennyi pénz van a kormány tartalékalapjában, és ügyvivő mezőgazdasági miniszterként azt javasoltam, hogy ezt fordítsuk a gazdák támogatására. Ne tartogassuk a pénzt, mert a gazdáknak most van szükségük rá.
Bízom benne, hogy ezen változtatni fog. Mi addig is dolgozunk a kérelmek befogadásán, elbírálásán és a kifizetések előkészítésén. Hasonló a helyzet a sertéstartók támogatásával is: megvan a jogszabály és az előkészített kormányhatározat, így ha megalakul az új kormány, a kifizetéseket legkésőbb november végéig el lehet végezni.
A hatóságok dolgoznak a juhtenyésztőket sújtó válság leküzdésén – jelentette ki Tánczos Barna ügyvivő miniszterelnök-helyettes és mezőgazdasági miniszter, miután csütörtökön fogadta a tiltakozó gazdákat.
– Az Európai Unió új állattenyésztési stratégiája állatjóléti változtatásokat is kilátásba helyez. A gazdák viszont attól tartanak, hogy az újabb előírások ismét növelik a költségeiket. Hol húzná meg a határt?
– Amit támogatunk, az például a vakcinázással kapcsolatos új szemlélet. A stratégia egyértelművé teszi, hogy ezt rugalmasabban kell kezelni, és ehhez sürgősen hozzá kell igazítani az uniós jogszabályokat. Hagyni kell, hogy az állategészségügyi és állatjóléti szakemberek a lehető leghatékonyabb eszközökkel küzdjenek egy-egy járvány ellen. Románia támogatni fogja ezeket a kezdeményezéseket.
Meg kell előznünk, hogy az európai állattenyésztés olyan helyzetbe kerüljön, mint az autógyártás.
Az Európai Unió túl hamar próbált zászlóvivővé válni az új követelmények bevezetésében: még kisebb kibocsátás, még zöldebb technológiák, még szigorúbb előírások.
Az állattenyésztésben nem szabad ugyanezt a hibát elkövetni.
Romániának az az érdeke, hogy továbbra is tudjunk élő szarvasmarhát és bárányt exportálni a Közel-Keletre.
Ezekre a piacokra hajóval lehet a leggazdaságosabban eljuttatni az állatokat. Nincs szükségünk további szigorításokra. Az Európai Unió már ma is messze a legszigorúbb állatjóléti feltételeket alkalmazza. Más térségek termelői sokkal kisebb költséggel tudnak előállítani egy kilogramm húst vagy egy liter tejet, mert nem kell teljesíteniük azokat a szigorú előírásokat, amelyeket az európai gazdáknak. Az ázsiai, közel-keleti, ausztrál vagy dél-amerikai gazdák ezért kisebb költséggel termelnek.
Meg kell akadályoznunk, hogy újabb költségeket és újabb szigorításokat tegyenek a gazdák nyakába. Ha ez sikerül, továbbra is magas szintű állatjóléti követelmények lesznek az Európai Unióban, de legalább nem növeljük tovább a termelők költségeit.
Tánczos Barna: ha Románia exporttilalom következtében elveszít egy piacot, akkor azt nemcsak az ország, hanem az egész Európai Unió elveszíti
Fotó: Tuchiluș Alex
– Régóta vita tárgya ugyanakkor, hogy Romániának mennyire előnyös élő állatot exportálnia ahelyett, hogy itthon vágnák le és feldolgozott termékként értékesítenék. Van esély ezen változtatni?
– Romániában robbanásszerűen nőtt a vágókapacitás, például a kis kérődzők esetében. Ma már óriási vágókapacitással rendelkezik az ország. Románia jelenleg is exportál húst az Európai Unióba és közel-keleti országokba. Tehát megvan a hazai kapacitás, és szerencsére a vágott állatok húsának exportja is működik, még ha nem is olyan volumenben, mint az élőállat-export.
Vannak azonban bejáratott kereskedelmi csatornák, amelyek az élő állatokra épülnek. Ennek kulturális és vallási okai is vannak: bizonyos közel-keleti országokban az élő állatot saját rítusaik és szokásaik szerint szeretnék levágni. Ezért továbbra is lesz élőállat-export Romániából.
Ezzel párhuzamosan természetesen
– Ügyvivő mezőgazdasági miniszterként mekkora a mozgástere? Ha a jelenlegi politikai helyzet hónapokig elhúzódik, meddig mehet el az agrárpolitikai döntésekben?
– Azt szeretném, ha holnap véget érne ez az állapot, és egy teljes jogkörű kormány lépne hivatalba. Függetlenül attól, hogy az RMDSZ-nek lesz-e minisztere vagy sem, az országnak nincs szüksége erre az állapotra. Nagyon nehézkesen lehet dolgozni, és nehéz a döntéseket végrehajtani.
A javaslattevési lehetőségünk ugyanakkor teljes. Kidolgozhatunk új programokat, intézkedéseket és támogatási csomagokat a gazdák számára. Ami nagyon hátráltat bennünket, az a döntések gyors meghozatala és jogszabályba foglalása.
Teljesen más, amikor egy szűk szakmai csoport megvitat egy kérdést, döntést hoz, és azt jogszabályba foglalja, mint amikor hat-hét politikai párt különböző felkészültségű képviselői előtt kell egy szakmailag rendkívül összetett javaslat valamennyi részletét megvédeni.
Ezért mondom, hogy ha holnap véget érne az ügyvivői időszak, és teljes jogkörrel rendelkező kormány alakulna, az mindenkinek jót tenne. Szűkebb körben lehetne szakmai vitákat folytatni, gyorsabban lehetne döntést hozni, jogszabályt alkotni és segíteni a gazdákat.
Konkrét esélyt lát a román mezőgazdasági minisztérium arra, hogy az Európai Bizottság enyhítse a Romániára kirótt, jelenleg év végéig érvényes teljes juh- és kecskeexport-tilalmat.
Az állattenyésztés finanszírozását, a gazdák versenyképességének megőrzését és az állatbetegségek miatt elrendelt uniós korlátozások rugalmasabbá tételét sürgette Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter Dub
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
A kolozsvári Kerék csárda családi vállalkozásként másfél évtized alatt nőtte ki magát a város egyik ismert vendéglátóhelyévé. Sipos József és családja most 9,4 millió eurós beruházással lépne tovább.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Helikopterrel mentettek ki egy 26 éves nőt a Retyezát-hegységben található Zănoaga-tó térségéből, miután elesett és súlyosan megsérült a lába.
Rövidebb időre foglalnak szállást, kevesebbet költenek, az éttermi ebéd helyett pedig egyre többen az otthonról hozott elemózsiát választják.
Sok az úgynevezett helikopter-szülő, aki folyamatosan a gyereke körül „kering” – innen az elnevezés –, és túlzottan beavatkozik az életébe: mindent megold helyette.
Nagyszabású közúti razziát tartottak a hétvégén Bihar megyében: több mint 2300 embert igazoltattak, 1400-nál is több járművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás miatt, és 730 bírságot szabtak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!