2010. január 14., 10:062010. január 14., 10:06
Befagyaszthatja az Európai Bizottság a Görögországnak járó felzárkóztatási támogatásokat, hogy az athéni kormányt a súlyos költségvetési és adóssággondok hatékony kezelésére ösztökélje. Brüsszeli diplomaták szerint a bizottság a nyomásgyakorlás eszközeként tartja számon, és szükség esetén be is kívánja vetni a Kohéziós Alapból származó támogatások felfüggesztését.
A legutóbbi, 2008-as adatok szerint a 10 millió lakosú Görögország 4,7 milliárd eurót kapott ebből a forrásból, még a 38 milliós Lengyelországnál is többet. A 2004-ben csatlakozott országok legnagyobbika 4,6 milliárd euróhoz jutott a tagállamok közötti fejlettségi különbségek kiegyenlítésére szolgáló alapból.
A brüsszeli bizottságnak komoly aggályai vannak a hivatalos görög statisztikai adatközlések megbízhatóságával kapcsolatban.
„A jelenlegi rendszer nem biztosítja a nemzeti statisztikai hivatal függetlenségét és a felelősségteljes munkavégzés feltételeit” – áll egy jelentésben, amelyet az uniós pénzügyminiszterek soron következő ülésén, január 19-én tárgyalnak meg.
Az athéni kormány tavaly novemberben az addigi duplájára, a bruttó hazai termék (GDP) arányában számolva 12,7 százalékra emelte a 2009-es államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzését. A hiány-előrejelzés szinte példátlan emelését követően a nagy nemzetközi hitelminősítők egymás után lerontották a görög adósbesorolást, ami a dubaji adósságválság kirobbanása utánihoz fogható piaci turbulenciához vezetett.
A hitelminősítők a december eleji osztályzatrontás előtt sem vesztegettek sok jó szót a görög közfinanszírozási helyzetre, sőt már korábban nyíltan a pénzügyi adatok manipulálásával vádolták a görög hatóságokat. A Fitch Ratings például már 2004 végén azt írta egy elemzésében, hogy a görög kormány alaposan kozmetikázza az államháztartási hiányadatokat, és vélhetően az euróövezetbe is hasonlóképpen sikerült bejutnia a dél-európai országnak.
A görög kormány most határozott egyensúlyteremtő intézkedésekre készül, és azt ígéri, hogy alig két éven belül visszaszorítja a hiányt az euróövezeti tagoktól megkövetelt, GDP-arányosan 3 százalék alatti szintre. „2012 végére teljesítjük a 3 százalék alatti hiánycélt” – mondta Giorgos Papakonstantinou pénzügyminiszter a Handelsblatt című német gazdasági lap szerdai száma szerint. A statisztikai adatok megbízhatóságával kapcsolatban a miniszter megjegyezte: „ujra áttekintettük a kimutatásokat, és a részletes számítások immár szilárd alapot biztosítanak a következő időszak hiánycsökkentési erőfeszítéseihez.”
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.