2010. november 11., 09:542010. november 11., 09:54
A távol-keleti üzletember szerint Romániában az emberek megfeledkeztek a mezőgazdaságról. „Értem én, hogy ma a fiatalokat nem érdekli a mezőgazdaság, de én 14 éve élek Romániában, és az igazi gazdasági lehetőséget a mezőgazdaságban látom” – fogalmazott Takagi.
Szemléltetésként elmondta: például Erdélyben almát lehetne ipari mennyiségben termeszteni. Japánban, közlése szerint, rengeteg fajta almát tenyésztettek ki a kutatók, hasonló gazdag almakínálattal csak Erdélyben találkozott. „Itt nagyon gazdag a föld, Japánnak pedig a mezőgazdasági technológiák terén is számottevő kutatási eredményei vannak. Ezért mindenképp megérné a japán befektetőknek beruházni a romániai mezőgazdaságba. Más kérdés azonban, hogy egyelőre nem sokat tudnak ezekről a lehetőségekről” – mondta a szakember.
Kérdésünkre Takagi Jaszujuki elmondta: annak ellenére, hogy Magyarországot ismerik, Japánban meglehetősen keveset tudnak a befektetők Erdélyről. Éppen ezért szerinte a japán turisták számára a Magyarországot és Erdélyt egyaránt bemutató túrákat lehetne szervezni, amit az is megkönnyít, hogy mindkét ország tagja az Európai Uniónak. „Erdélynek elsősorban a karakteres hangulata lehet vonzó a japán turisták számára” – véli a Bukaresti Japán Kereskedelmi Kamara elnöke.
Kérdésünkre, hogy mi a titka annak, hogy Japán szinte zökkenőmentesen vészeli át a gazdasági világválságot, Takagi kapásból a fejlesztést és a kutatást nevezte meg. További kérdéseinkre válaszolva a gazdasági szakember elmondta, az európai válságkezelést illetően mind a magyar példa – azaz a bankok, a tehetősebb rétegek megadóztatása –, mind pedig a romániai megszorító intézkedések hatékonyak lehetnek, bár ő a társadalom szerkezetét átalakító reformokat tartja célravezetőbbnek.
Hozzáfűzte: rendkívül fontos az oktatás is, Japánban arra nevelik a gyerekeket, hogy tisztában legyenek saját fontosságukkal, ugyanakkor tudjanak csapatban egy célért dolgozni. Ennek elérése érdekében mindenkit ugyanarra a tudásszintre emelnek, a gyengébb képességekkel rendelkezőkkel ezért türelmesebben, odafigyelve foglalkoznak.
A kolozsvári magyar üzletemberek, illetve a felkelő nap országából érkező küldöttség és a kolozsvári japán közösség találkozóján a Magyar Polgári Párt meghívására részt vett Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja is, aki beszédében arra emlékeztetett, hogy Japán mindig is Magyarország stratégiai szövetségese volt.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.