2010. november 29., 12:292010. november 29., 12:29
Az átütemezés szorgalmazói szerint (a lap Robert E. Rubin volt amerikai pénzügyminisztert, Peter Mathews dublini bankszakértőt, Kenneth S. Rogoff volt IMF-szakértőt és Nouriel Rubini közgazdászt idézte) a mentőcsomagok csak halogatják azt, ami elkerülhetetlen. A kormányoknak ahelyett, hogy a hitelkeretért cserébe vállalt durva megszorításokkal további károkat okoznának a gazdaságnak, tárgyalásokat kellene kezdeményezniük a hitelezőkkel: vállaljanak ők is részt a veszteségekből, egyezzenek bele az általuk nyújtott kölcsönök „megkurtításába”, halasszák vagy engedjék el az esedékes hiteltartozások egy részét.
Az adósság tárgyalásos átütemezésének hívei szerint ez a megoldás csökkentené a bajba került országok tartozását, ami egy pénzügyi segélycsomaggal párosítva gyorsabban utat nyitna a talpra álláshoz, és lehetővé tehetné a kényszerállamcsődök elkerülését. Argentína és Oroszország esetében az átütemezés – a nemzeti valuta leértékelése után – lehetővé tette a gazdaság szanálását. Athén és Dublin számára azonban ez a megoldás elfogadhatatlan volt, mert az euróövezet tagjaként leértékelésre nem gondolhattak, és tartottak attól, hogy hitelük megrendül, nem jutnak többé friss pénzhez.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.