
Fotó: Pál Árpád
Nem nyerte el a szakszervezetek tetszését a kormány által javasolt egységes bérezési törvény, amelynek értelmében 1625 lej lenne a legkisebb fizetés a közszférában, a legnagyobb pedig 22 ezer lej.
2016. december 01., 16:452016. december 01., 16:45
2016. december 01., 18:122016. december 01., 18:12
A Cioloș-kabinet által kidolgozott, a közalkalmazottakat tömörítő szakszervezetek által szerdán nyilvánosságra hozott jogszabálytervezet 116 bérezési osztályt javasol. A törvény már 2017. július elsejétől hatályba léphetne, alkalmazása azonban 2021-ig is elhúzódhatna – a nyilvánosságra hozott tervezetben azonban azt nem tisztázzák, hogy évente milyen mértékben nőnének a fizetések. Arra viszont kitér, hogy amennyiben 2017. július elsején valakinek magasabb lesz a havi bére, mint az új jogszabályban előírt, akkor nem csökkentik az összeget.
Nőhet az étkezési utalványok értéke
December elsejétől elérheti a 15 lejt a munkáltatók által az alkalmazottaknak biztosított étkezési utalványok értéke a jelenlegi 9,75 lejről. A parlament által elfogadott jogszabály-módosítás azonban nem kötelező érvényű, az érték növelését a munkáltatókra bízza. A parlamenti vita során a kormány ellenezte az utalványok értékének növelését, Klaus Johannis államfő azonban rábólintott.
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség elnöke azonban „ostobának” nevezte a kormány javaslatát. Egyebek mellett felrója, hogy amint a minimálbér bruttó 2000 lejre nő, 41 bérezési osztály folyna egybe. Számításai szerint ugyanakkor 25 százalékra csökkennének a prémiumok, amihez csak a teljesítményarányú pluszösszegek adódnának hozzá – idézi az Agerpres hírügynökség a szakszervezeti vezetőt.
Hossu szerint visszás az is, hogy a jogszbály egy egyszeri, 5000 lejes pótlékot ír elő azok számára, akik megszerzik a doktori címet, ám arra nem tér ki, hogy a doktorinak összefüggésben kell-e állnia vagy sem azzal a szakterülettel, amelyben az illető dolgozik. Néhány megfogalmazásbeli pontatlanság mellett a különböző ágazatok közötti egyensúlytalanságokra is felhívja ugyanakkor a figyelmet. „Mintegy következtetésképpen: a törvény ostoba, és sokat kell dolgozni annak érdekében, hogy megfelelő legyen” – szögezte le Bogdan Hossu.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
szóljon hozzá!