Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
A bukaresti kormánykoalíció úgy döntött, mégsem emeli a parlamenti képviselők és szenátorok fizetését a helyi választottak és önkormányzati alkalmazottak bérével egyetemben – erősítették meg politikai források.
2022. szeptember 27., 08:422022. szeptember 27., 08:42
A Digi 24 hírtelevízió úgy tudja, a vonatkozó módosító indítványt már be is terjesztették a képviselőház elé, így hamarosan megvitatják a szakbizottságok, majd döntőházként szavaz róla a plénum is.
Mint ismeretes, a szenátus első megkeresett házként már a múlt héten megszavazta a jogszabályjavaslatot, ám a felsőház által elfogadott szövegtervezet a honatyák számára is előírja a béremelést. Ez utóbbi előírást akarják most törölni az alsóházban, miután
A korrigált verzió szerint csupán a helyi és megyei választottak, illetve önkormányzati alkalmazottak fizetése nőne, az érvelés szerint ezzel régi méltánytalanságokat számolnának fel.
A benyújtott módosító indítvány szerint például Bukarest főpolgármestere a jelenleginél bruttó 2200 lejjel keresne többet. A nagy megyei jogú városok elöljárói bruttó 1650 lejjel kapnának többet, amivel bruttó fizetésük elérné akár a 17 250 lejt is. Községi szinten a polgármesterek havi bruttó fizetése 11 500 lejre (+1000 lej) nőne.
Ha a tervezet a beterjesztett formában megy át, akkor fizetésemelésben részesülnek az önkormányzati alkalmazottak is, akiknek a havi juttatása az alpolgármester, illetve a megyei közgyűlés alelnökének fizetése függvényében van meghatározva.
A Digi 24 információi szerint a vonatkozó módosító indítványt a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzet Liberális Párt (PNL) képviselői terjesztették be, és hétfő este az RMDSZ is közleményben szögezte le, hogy a szövetség kizárólag az önkormányzati alkalmazottak fizetéseinek igazítását támogatja. Azt írták, az RMDSZ képviselőházi frakciója hétfő délutáni gyűlésén megerősítette azt az álláspontot, miszerint
Emlékeztettek, az egységes bértörvény előírja, hogy az önkormányzatokban dolgozók fizetése az alpolgármester vagy a megyei tanács alelnökének a fizetésének függvényében alakul, amelyet évente a minimálbér értékéhez kell igazítani a törvény értelmében. „Azonban a jogszabályt az elmúlt négy évben nem alkalmazták megfelelően minden területen, ennek következtében jelentős bérkülönbségek alakultak ki. A helyi közigazgatásban sem történt fizetésemelés az elmúlt négy évben, amely méltánytalan helyzeteket és különbségeket idéz elő az állami szférában” – érveltek az emelések mellett.
„A megélhetési költségek válsága, a megugrott infláció és a kirívó energiaárak miatt természetes, hogy a lakosság jelentős része megdöbbenéssel fogadja a fizetésemelésre vonatkozó javaslatot. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy kistelepülések önkormányzatainak működése kerül veszélybe azáltal, hogy nem tartjuk be az egységes bértörvény előírásait.
– idézte a közlemény Csoma Botondot, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét.
Elsősorban az önkormányzati alkalmazottak bérének emelésére van szükség – vélekedett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A kolozsvári politikus nyomatékosította, ez a béremelés nem veszélyeztet egy jövőbeni nyugdíj-, illetve minimálbéremelést, amelyről a jövő évi költségvetés összeállítása során egyeztet a kormánykoalíció. „A méltányosságra kell törekednünk. A törvényes keretet úgy kell alakítani, hogy az valós megoldásokat adjon az emberek problémáira. Ezt tesszük a bérekkel, és ezt szorgalmazzuk a nyugdíjak esetében is” – mutatott rá Csoma Botond.
Sebastian Burduja kutatásért és digitalizálásért felelős miniszter csütörtökön kijelentette, hogy nem támogatja a közjogi méltóságok béremelését előíró törvénytervezetet.
Alaptörvénybe ütközőnek ítélte a bukaresti alkotmánybíróság a közalkalmazotti bérek emeléséről szóló törvényeket – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek a taláros testület illetékesei.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!