Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
A bukaresti kormánykoalíció úgy döntött, mégsem emeli a parlamenti képviselők és szenátorok fizetését a helyi választottak és önkormányzati alkalmazottak bérével egyetemben – erősítették meg politikai források.
2022. szeptember 27., 08:422022. szeptember 27., 08:42
A Digi 24 hírtelevízió úgy tudja, a vonatkozó módosító indítványt már be is terjesztették a képviselőház elé, így hamarosan megvitatják a szakbizottságok, majd döntőházként szavaz róla a plénum is.
Mint ismeretes, a szenátus első megkeresett házként már a múlt héten megszavazta a jogszabályjavaslatot, ám a felsőház által elfogadott szövegtervezet a honatyák számára is előírja a béremelést. Ez utóbbi előírást akarják most törölni az alsóházban, miután
A korrigált verzió szerint csupán a helyi és megyei választottak, illetve önkormányzati alkalmazottak fizetése nőne, az érvelés szerint ezzel régi méltánytalanságokat számolnának fel.
A benyújtott módosító indítvány szerint például Bukarest főpolgármestere a jelenleginél bruttó 2200 lejjel keresne többet. A nagy megyei jogú városok elöljárói bruttó 1650 lejjel kapnának többet, amivel bruttó fizetésük elérné akár a 17 250 lejt is. Községi szinten a polgármesterek havi bruttó fizetése 11 500 lejre (+1000 lej) nőne.
Ha a tervezet a beterjesztett formában megy át, akkor fizetésemelésben részesülnek az önkormányzati alkalmazottak is, akiknek a havi juttatása az alpolgármester, illetve a megyei közgyűlés alelnökének fizetése függvényében van meghatározva.
A Digi 24 információi szerint a vonatkozó módosító indítványt a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzet Liberális Párt (PNL) képviselői terjesztették be, és hétfő este az RMDSZ is közleményben szögezte le, hogy a szövetség kizárólag az önkormányzati alkalmazottak fizetéseinek igazítását támogatja. Azt írták, az RMDSZ képviselőházi frakciója hétfő délutáni gyűlésén megerősítette azt az álláspontot, miszerint
Emlékeztettek, az egységes bértörvény előírja, hogy az önkormányzatokban dolgozók fizetése az alpolgármester vagy a megyei tanács alelnökének a fizetésének függvényében alakul, amelyet évente a minimálbér értékéhez kell igazítani a törvény értelmében. „Azonban a jogszabályt az elmúlt négy évben nem alkalmazták megfelelően minden területen, ennek következtében jelentős bérkülönbségek alakultak ki. A helyi közigazgatásban sem történt fizetésemelés az elmúlt négy évben, amely méltánytalan helyzeteket és különbségeket idéz elő az állami szférában” – érveltek az emelések mellett.
„A megélhetési költségek válsága, a megugrott infláció és a kirívó energiaárak miatt természetes, hogy a lakosság jelentős része megdöbbenéssel fogadja a fizetésemelésre vonatkozó javaslatot. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy kistelepülések önkormányzatainak működése kerül veszélybe azáltal, hogy nem tartjuk be az egységes bértörvény előírásait.
– idézte a közlemény Csoma Botondot, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét.
Elsősorban az önkormányzati alkalmazottak bérének emelésére van szükség – vélekedett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A kolozsvári politikus nyomatékosította, ez a béremelés nem veszélyeztet egy jövőbeni nyugdíj-, illetve minimálbéremelést, amelyről a jövő évi költségvetés összeállítása során egyeztet a kormánykoalíció. „A méltányosságra kell törekednünk. A törvényes keretet úgy kell alakítani, hogy az valós megoldásokat adjon az emberek problémáira. Ezt tesszük a bérekkel, és ezt szorgalmazzuk a nyugdíjak esetében is” – mutatott rá Csoma Botond.
Sebastian Burduja kutatásért és digitalizálásért felelős miniszter csütörtökön kijelentette, hogy nem támogatja a közjogi méltóságok béremelését előíró törvénytervezetet.
Alaptörvénybe ütközőnek ítélte a bukaresti alkotmánybíróság a közalkalmazotti bérek emeléséről szóló törvényeket – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek a taláros testület illetékesei.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!