
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
A bukaresti kormánykoalíció úgy döntött, mégsem emeli a parlamenti képviselők és szenátorok fizetését a helyi választottak és önkormányzati alkalmazottak bérével egyetemben – erősítették meg politikai források.
2022. szeptember 27., 08:422022. szeptember 27., 08:42
A Digi 24 hírtelevízió úgy tudja, a vonatkozó módosító indítványt már be is terjesztették a képviselőház elé, így hamarosan megvitatják a szakbizottságok, majd döntőházként szavaz róla a plénum is.
Mint ismeretes, a szenátus első megkeresett házként már a múlt héten megszavazta a jogszabályjavaslatot, ám a felsőház által elfogadott szövegtervezet a honatyák számára is előírja a béremelést. Ez utóbbi előírást akarják most törölni az alsóházban, miután
A korrigált verzió szerint csupán a helyi és megyei választottak, illetve önkormányzati alkalmazottak fizetése nőne, az érvelés szerint ezzel régi méltánytalanságokat számolnának fel.
A benyújtott módosító indítvány szerint például Bukarest főpolgármestere a jelenleginél bruttó 2200 lejjel keresne többet. A nagy megyei jogú városok elöljárói bruttó 1650 lejjel kapnának többet, amivel bruttó fizetésük elérné akár a 17 250 lejt is. Községi szinten a polgármesterek havi bruttó fizetése 11 500 lejre (+1000 lej) nőne.
Ha a tervezet a beterjesztett formában megy át, akkor fizetésemelésben részesülnek az önkormányzati alkalmazottak is, akiknek a havi juttatása az alpolgármester, illetve a megyei közgyűlés alelnökének fizetése függvényében van meghatározva.
A Digi 24 információi szerint a vonatkozó módosító indítványt a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzet Liberális Párt (PNL) képviselői terjesztették be, és hétfő este az RMDSZ is közleményben szögezte le, hogy a szövetség kizárólag az önkormányzati alkalmazottak fizetéseinek igazítását támogatja. Azt írták, az RMDSZ képviselőházi frakciója hétfő délutáni gyűlésén megerősítette azt az álláspontot, miszerint
Emlékeztettek, az egységes bértörvény előírja, hogy az önkormányzatokban dolgozók fizetése az alpolgármester vagy a megyei tanács alelnökének a fizetésének függvényében alakul, amelyet évente a minimálbér értékéhez kell igazítani a törvény értelmében. „Azonban a jogszabályt az elmúlt négy évben nem alkalmazták megfelelően minden területen, ennek következtében jelentős bérkülönbségek alakultak ki. A helyi közigazgatásban sem történt fizetésemelés az elmúlt négy évben, amely méltánytalan helyzeteket és különbségeket idéz elő az állami szférában” – érveltek az emelések mellett.
„A megélhetési költségek válsága, a megugrott infláció és a kirívó energiaárak miatt természetes, hogy a lakosság jelentős része megdöbbenéssel fogadja a fizetésemelésre vonatkozó javaslatot. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy kistelepülések önkormányzatainak működése kerül veszélybe azáltal, hogy nem tartjuk be az egységes bértörvény előírásait.
– idézte a közlemény Csoma Botondot, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét.

Elsősorban az önkormányzati alkalmazottak bérének emelésére van szükség – vélekedett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A kolozsvári politikus nyomatékosította, ez a béremelés nem veszélyeztet egy jövőbeni nyugdíj-, illetve minimálbéremelést, amelyről a jövő évi költségvetés összeállítása során egyeztet a kormánykoalíció. „A méltányosságra kell törekednünk. A törvényes keretet úgy kell alakítani, hogy az valós megoldásokat adjon az emberek problémáira. Ezt tesszük a bérekkel, és ezt szorgalmazzuk a nyugdíjak esetében is” – mutatott rá Csoma Botond.

Sebastian Burduja kutatásért és digitalizálásért felelős miniszter csütörtökön kijelentette, hogy nem támogatja a közjogi méltóságok béremelését előíró törvénytervezetet.

Alaptörvénybe ütközőnek ítélte a bukaresti alkotmánybíróság a közalkalmazotti bérek emeléséről szóló törvényeket – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek a taláros testület illetékesei.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
szóljon hozzá!