
Fotó: Facebook/Romgaz
A bukaresti kormány célkitűzése az ország energetikai függetlenségének biztosítása – jelentette ki vasárnap Nagybányán Florin Cîţu miniszterelnök, aki szerint a teljes politikumnak ezt a célt kellene követnie, ezért konzultációt indít a pártokkal a témában.
2021. szeptember 05., 12:492021. szeptember 05., 12:49
2021. szeptember 10., 12:032021. szeptember 10., 12:03
„Láttuk idén, mennyire fontos ez az energetikai függetlenség. Ennek a kormánynak ez a célkitűzése, de a teljes politikum célkitűzése kell hogy legyen. Amikor Bukarestbe megyek, kezdeményezni fogok egy egyeztetést az összes párttal Romániai energetikai függetlenségéről. Ez egy olyan dolog, amelynek mindenkit egyesítenie kell, hiszen végsősoron nemzetbiztonságról van szó” – fogalmazott a kormányfő.
„Ami a gázárakat illeti, a növekedést egyszerűen az Orosz Föderáció, a Gazprom irányítja. Az én véleményem a témában az, hogy amint működőképessé válik az északi-tengeri extra gázvezeték (Északi Áramlat 2), csökkeni fognak az árak” – fogalmazott a tárcavezető.
A villanyáram árának megugrásáért eközben Popescu az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal) teszi felelőssé, mondván, az egyezmény megszületése után több mint 100 százalékkal, 22 euróról 55 euróra drágult a fosszilis energiaszektor által fizetett úgynevezett CO2-tanúsítvány.
Konkrétumot azonban még nem tudott mondani, nyilatkozata alapján továbbra sem dőlt el, hogy az átlagkeresethez vagy az átlagos fogyasztáshoz kötik a pénzügyi segítséget.

Mindenki arra az energiaforrásra kap majd támogatást a téli hónapokban, amivel lakását fűti, tehát nem csak a földgázra és a villanyáramra, hanem a tűzifára is vonatkozni fog a készülő törvénytervezet – mondta el Derzsi Ákos energiaügyi államtitkár.

Nem áll szándékában a bukaresti kormánynak beleszólni az energiaárak szabadpiaci alakulásába, viszont azt ígérik, idén télen mindenképp belepótolnak „több millió” háztartási fogyasztó földgáz- és villanyszámlájába.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
1 hozzászólás