Ioan Ladoși, a romániai sertéshústermelők országos szövetségének elnöke szerint a helyzet azért aggasztó, mert kevesebb mint egy hónap alatt 72 százalékkal nőtt a gócpontok száma az országban. Ladoși az Economica.net portálnak úgy nyilatkozott, a kór megjelenésének első következménye várhatóan az lesz, hogy megemelkedik a sertéshús-behozatal, és megdrágul a disznóhús az országban, ami megduplázná, egymilliárd euróra emelné a romániai ágazat költségeit.

A sertéshústermelők máris beadványban fordultak a kormányhoz annak érdekében, hogy ne csak az állataikat feláldozó gazdák részesüljenek kártérítésben, hanem a hizlaldák tulajdonosai is.

– hívta fel a figyelmet Ladoși.

Ennél is borúlátóbb Stanca Tudor, a sertéshúsipari munkáltatók szövetségének ügyvezetője, aki arra figyelmeztet: ha nem sikerül feltartóztatni a kórt, akkor a teljes állatállományt fel kell áldozni, ami Románia elszigetelődését vonná maga után. Az illetékes szerint csak idő kérdése, hogy a környező országok óvintézkedésként mikor fogják szigorítani a Romániából külföldre tartó áruszállítást.

Felbecsülhetetlen gazdasági veszteségek veszélyére figyelmeztet a hazai élelmiszeripari munkáltatók szövetsége is arra az esetre, ha Románia adott esetben nem exportálhat több sertéshúst és húskészítményt az EU tagállamaiba.

"Ha a hatóságok nem állítják meg a sertéspestist, az állomány legkevesebb 80 százaléka elpusztulhat. A kór terjedése esetén a nyakunkon marad, amit előállítunk, mert a romániai ágazat jó ideig nem léphet ki a nemzetközi piacra” – nyilatkozta Sorin Minea, a munkáltatói szövetség vezetője.

Fokozott az elszigetelődés kockázata az egyik legnagyobb romániai húsipari vállalkozó, Radu Timiș szerint is, máris megfontolandó, hogy a sertéspestis jelentette probléma kezelését ne csak az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóságra (ANSVSA), valamint a mezőgazdasági minisztériumra bízzák, hanem az egész koordinációt vegye át a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).

– magyarázta a CrisTim húsipari vállalkozás tulajdonosa.

Románia egyébként közel kilencszer annyi disznóhúst importál, mint amennyit exportál: tavaly az országba 475 millió euró értékben hoztak be sertéshúst, miközben a kivitel mindössze 56 millió eurónyira rúgott.

Túlnyomó többségüket a Fekete-tenger és a Duna-delta térségében, ahol sokkal agresszívebb a járvány, mint a partiumi megyékben. A kór egy évvel ezelőtt, július végén jelent meg Romániában, amikor Szatmárnémeti szélén két háztáji gazdaságban fedeztek fel fertőzött disznókat. Az ország észak-nyugati térségében az ANSVSA szerint azóta lassan terjed, illetve stagnál a járvány: Szatmár, Bihar és Szilágy megyében eddig 14 településen 29 fertőző gócot azonosítottak, ahol 13 vaddisznót, valamint 175 házi sertést pusztítottak el.

Leginkább Bihar megye érintett, ahol 21 háztáji gazdaságban jelent meg a betegség. Tulcea, Konstanca, Ialomița, Brăila és Galați megyében 84 településen jelent meg a kórokozó, a hatóságok pedig 518 fertőző gócot azonosítottak. A háztáji gazdaságokban 11 772 sertést, három – közöttük egy ipari méretű – sertésfarmon pedig további 49 647 állatot kellett elpusztítani és elégetni. A térségben 20 vaddisznóban is kimutatták a vírust.

Különben az ANSVSA azt követően tette közzé a járványról a hivatalos adatokat, hogy Cătălin Tolontan oknyomozó újságíró a járvány valós méreteinek eltitkolásával vádolta meg a hatóságokat. Állategészségügyi szakemberektől származó értesülései szerint a járvány már Moldva déli részére és Erdély csaknem egész területére kiterjedt, ami immár több mint százezer sertés feláldozását feltételezi.

Az MTI által idézett Tolo.ro honlapon közölt írás szerint a több mint 4,4 millióra tehető romániai sertésállományból a háztáji gazdaságokban nevelt 1,4 millió sertést fenyegeti leginkább a kór. A járvány az utóbbi időben hetenként 18 kilométeres átlagsebességgel terjedt és az ANSVSA még mindig nem tiltotta be az állatvásárokat, amit Tolontan szerint már egy éve meg kellett volna tennie.

A tárcavezető a Realitatea Tv-nek elmondta, a sertéspestisgócok felszámolása és az érintett farmok fertőtlenítése után újratelepítik a sertésállományt, és addig is kártérítést kapnak az érintett gazdák. A kártérítés összegét úgy számolják ki, hogy az elpusztított állat súlyát beszorozzák 6,12 lejjel kilomgrammonként. Csakhogy a gazdák elégedetlenek az állam kínálta kártérítéssel, ami alacsonyabb a kilogrammonkénti 8–10 lejes piaci árnál.

Az agrárminiszter szerint az egyetlen megoldás a betegség terjedésének megállítására az, ha szigorúan betartják az állategészségügyi előírásokat. Arról is tájékoztatott, hogy jelenleg húszezer ember dolgozik országszerte a gócok felszámolásán. A munkába a helyi hatóságokon és állatorvosokon kívül a csendőrséget, rendőrséget és a hadsereget is be kellett vonni, mert egyetlen góc felszámolása 45 személyt igényel.