Vége a kapitalizmusnak?

Vajon a kapitalizmusnak egészében, netán a szabadversenyes vagy esetleg az amerikai stílusú kapitalizmusnak a végét jelenti a Wall Street hagyományos működési modelljét elsöprő, immár egy hónapja tartó bankválság? – ilyen kérdéseket feszegetnek azok az amerikai elemzők, akik a pénzügyi tűzoltó intézkedéseken túl a hosszabb távú következményeket találgatják. Az Egyesült Államokat az 1930-as évekbeli úgynevezett nagy depresszió utáni legmélyebb pénzügyi válság egyik áldozata mindenképpen az „amerikai stílusú kapitalizmus” – foglalt állást a The New York Times.

Amerika gazdasági hatalmát a 30-as évek óta a nagybankok testesítették meg. Washington a szabadpiaci pénzügyi rendszerek megteremtését ösztönözte világszerte. A Wall Streetet a feje tetejére állító mostani krízis azonban eltüntette a független hitelbankokat, és a kormány a krízis feltartóztatása érdekében a pénzintézetek részleges államosítása mellett döntött. Henry Paulson pénzügyminiszter hétfőn ismertette a példátlan – első lépcsőben 250 milliárd dolláros – banki részvényvásárlási program körvonalait. A banki kormánytulajdon, ha kisebbségi is, az amerikai stílusú kapitalizmus alapjait rázza meg. De nincs más választás: ahhoz, hogy meginduljon a kapitalizmus elakadt vérárama, vagyis kiolvadjon a befagyott hitelfolyósítási mechanizmus, a Bush-adminisztrációnak teljes hátraarcot kell végrehajtania. A piac mindenhatóságának elvén alapuló gazdaságpolitikát felül kell vizsgálni, ez néhány hete még elképzelhetetlen volt.

Sok közgazdász azt találgatja, vajon mennyi marad a szabad piacból az államosítások után? Egyes elemzők úgy látják, ha az első részvényvásárlások nem járnak eredménnyel, akkor az adminisztráció újabb, nagyobb részvénypakettekre teheti rá kezét. A banki államosítás az amerikai modell nemzetközi tekintélyének elolvadását jelenti. „A világ népei egykor bámulták gazdaságunkat, mi pedig azt tanácsoltuk nekik, hogy adjanak hatalmat a piacnak” – mondta Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász. A Columbia Egyetem professzora szerint ez a korszak véget ért: „a válság miatt már senki sem tiszteli ezt a fajta modellt, mindenki úgy érzi, miattunk kell szenvednie”.

A modern közgazdaságtan is csődbe jut?

Robert Samuelson gazdasági szakíró a Newsweek hasábjain megállapította, hogy a bankválsággal együtt a modern közgazdaságtan is csődbe jutott. Tarthatatlan ugyanis az az alaptétel, hogy a szabadpiaci kapitalizmus működése irányítható, a kisebb átmeneti recessziók ellenére nem kell tartani nagy összeomlástól, mert a rendszer működése ismert: a kormány és a jegybank a megfelelő kamat-, adó- és költekezési politikával szabályozhatja a kínálatot. De kiderült, hogy a pénzügyi rendszer válságának stabilizálásához nincs elég tapasztalat, most kell kitaposni azt az ismeretlen utat, hogy mikor és mekkora kormányzati beavatkozásra van szükség.

Nem a szabad-, hanem a torzult piac válsága

A The New York Times szerint bár az Egyesült Államok elvesztette erkölcsi hitelét a laissez-faire modell nemzetközi terjesztéséhez, nem kell a kapitalizmust temetni. A lap emlékeztet arra, hogy az önszabályozó piaci modell Ázsia-szerte százmilliókat emelt ki a szegénységből. A kapitalizmus amerikai márkájának fénye a mostani válság miatt mindenesetre megfakul, például a német típusú, szabályozott modellel szemben. A The New York Times jövőképe szerint a kormányzati intervenció, legalábbis átmenetileg, bizonyosan visszafogottabb szabadpiaci modellt fog eredményezni, a pénzügyi világban biztosan.

A vezető amerikai gazdasági napilap, a konzervatív The Wall Street Journal a „kapitalizmus körvonalainak újragondolását” emlegeti. A liberális The Washington Post ugyan felteszi a kérdést, vajon halott-e a kapitalizmus, de azonnal leszögezi: erről szó sincs, mint ahogy az amerikai stílusú szabadpiac sem múlt ki. „Nem a szabadpiac, hanem a torzult piacok válságának vagyunk a tanúi” – foglalt állást az újság, amely szerint legfeljebb a szabályozásellenes ideológiának fellegzett be. A lap szerint a Bush-kormány nem volt képes ellenőrizni azokat a rendszerkockázatokat, amelyeknek kialakulásában maga is közreműködött, de a szabályozást elvető politika nem kimondottan republikánus jelenség. A The Washington Post úgy látja, hogy a jelenlegi válságból a mostaninál következetesebb elvekre épülő új kapitalista modell fog kiemelkedni. 

Hírösszefoglaló