Vége a nagyon olcsó hitelek korszakának? – a román jegybank közbelépését kérik

Ionuț Mișa pénzügyminiszter szerint azonban nincs ok aggodalomra. Miután részt vett a jegybank monetáris politikai ülésén, a tárcavezető közölte: likviditási gondok okozzák a ROBOR hirtelen nekilódulását, de ameddig „a kormány koherens adóügyi politikát folytat és a BNR monetáris politikája is koherens, stabilitás lesz”.

Azt mondja, még meg kell vizsgálni, hogy pontosan „mi a helyzet a piacon”, de meglátása szerint likviditási gondok lehetnek. A kamatláb további emelkedésének megakadályozása a pénzügyminiszter szerint a jegybank feladata.

A ROBOR főleg szeptember második felében kezdett gyors ütemben emelkedni. Hétfőn 1,71 százalékra emelkedett a pénteki 1,58 százalékos értékéről. A kamatláb 2016 elején esett 1 százalék alá, azóta több mint 1 százalékponttal növekedett.

Ebben a kontextusban Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn kijelentette: szükség van egy megbeszélésre a kormány és a román nemzeti bank képviselői, illetve a kereskedelmi bankok között, mert a ROBOR emelkedése fontos téma.

Pénteken Mihai Tudose miniszterelnök a  jegybankot bírálta, mert szerinte is a BNR-nek kellett volna vigyáznia arra, hogy a ROBOR ne nőjön. A kormányfő az intézmény vezetőit burkoltan hazafiatlansággal vádolta. Közölte: jövő héten találkozni akar a jegybank kormányzójával, ugyanis meg akar bizonyosodni arról – mondta –, hogy a jegybank Románia érdekeit védi még, vagy olyan intézmény, amelynek vezetői saját jólétük biztosításával vannak elfoglalva.

Adrian Vasilescu, a BNR stratégiai tanácsadója szerint azonban az irányadó kamatláb nem csak Romániában lódult meg, hanem

Szerinte a ROBOR növekedése nem tekinthető túl magasnak. Közben a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, Steven van Groningen a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak nyilatkozva kijelentette, nem a bankközi hitelkamatláb növekedése számít anomáliának, hanem az eddigi időszak, amikor szinte nulla volt a kamatláb.