Az a reális, ha Románia euróövezethez történő csatlakozását a következő egy-két évben nem tűzik napirendre – jelentette ki lapunk kérdésére Diósi László. Az OTP Bank romániai leányvállalatának vezérigazgatója hangsúlyozta, egy gazdaság akkor tud sikeresen csatlakozni a pénzunióhoz, ha az ország nagyon kicsi, mint például Ciprus és Szlovénia, vagy – éppen ellenkezőleg – ha nagyon erős, mint Németország és Franciaország.
A pénzügyi szakértő kifejtette, Nagy-Britannia az egyetlen, amely az EU-n belül fenntarthatja saját pénzügyi szabadságát, a többi tagországnak kötelezően meg kell lépni az eurózónához való csatlakozást. Ilyen körülmények között a közepes országok számára, mint Románia és Magyarország az a tanulság, hogy csak kellően erős gazdaság mellett érdemes csatlakozni a pénzunióhoz. A közös fizetőeszköz előnyei Diósi szerint csak akkor vannak érvényben, ha a gazdaság egyensúlyban van, a reálgazdaság növekszik, és a külkereskedelmi kapcsolatok jól alakulnak.
„2007-ben Románia hiába tűnt felkészültnek, a reálgazdaság helyzete az országot sebezhetővé tette. 2007–2008-ban Románia két mutató kivételével teljesen megfelelt a csatlakozási kritériumoknak, csak az infláció és a külkereskedelmi mérleghiány hibázott. Ha akkor az ország csatlakozik az euróövezethez, annak a gazdasági válságban lettek volna előnyei és hátrányai. Jó lett volna, hogy az ország a válságban számíthatott volna az euróövezet szolidaritására, mint ahogy azt az ír, a portugál vagy a görög esetben már megtapasztalhattuk. Viszont az önálló árfolyampolitika feladásával az ország pénzügyi vezetése fontos eszközt veszített volna el” – fogalmazta meg az OTP-vezér.
Diósi László szerint az önálló deviza a lázhoz hasonlítható, a beteg szervezetben megemelkedik a hőmérséklet, és elpusztítja a kórokozókat. A lázhatás a következőképpen alakult: a túl erős lej növelte az eladósodottságot, visszaestek a külföldi beruházások, és lelassult a gazdaság. Ezeket a tüneteket a válság tovább mélyítette, az erre válaszként meggyengülő lej viszont segíti az exportot és a külföldi beruházásokat. A szakember úgy látja, a gazdasági válságban még jobban kiütköztek a pénzunió visszásságai. Az Amerikai Egyesült Államokban ellentétben az Európai Unióval a tagállamok nem adtak fel annyi gazdasági szuverenitást, amennyire szükség lett volna. „Hiába kőkemények a belépés feltételei, ezeket a mutatókat a csatlakozás után már nem kérheti számon senki, és a különböző gazdasági mutatók ártanak a közös övezetnek. Bulgária a saját devizáját már korábban az euróhoz kötötte, ezért nem volt alkalma a fejlődésre, és a válságból való kilábalása is várat magára. A Román Nemzeti Bank jó pénzügyi politikájának köszönhetően Romániának jó esélyei vannak a fenntartható gazdaság kialakítására, az IMF-kölcsönökkel az államháztartási finanszírozásokat is sikerült megoldani” – fogalmazta meg Diósi.
A pénzpiaci szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon fontos, milyen árfolyamon csatlakozik az ország az euróövezethez: az erős lej jobban segíti az importot, viszont a gyenge lej az exportra és a beruházásokra van kedvező hatással. „Patikamérlegen kell kimérni az árfolyamot, hogy a gyenge lejjel ne árusítsák ki az országot, de az erős lejjel se lehetetlenítsék el. A becslések szerint, 3,7–4 lejes árfolyam között lesz a csatlakozás” – mondta Diósi. Hozzátette: Romániában most is nagyon széles körű az euró használata, például a gépkocsik, az ingatlanok árát, a távközlési díjszabásokat már most euróban adják meg, így valószínűleg kisebb lesz a csatlakozáskor a megrázkódtatás. Ugyanakkor szerinte akik devizában vettek fel kölcsönt, akkor járnak jól, ha például tavaly a 4,2 lejes árfolyamon vettek fel hitelt, és az ország 3,9 lejes árfolyamon csatlakozik az euróövezethez.
Jelenleg csak az export érezné az euróövezethez való csatlakozás gyakorlati hasznát, véli Bagoly Miklós. Az ASIMCOV vállalkozói szövetség elnöke olyan vállalkozás tulajdonosa, amely külföldre is termel, így tapasztalatból mondta el, hogy a kivitelre termelőknek jobb lenne, ha az ország bevezetné a közös fizetőeszközt, hiszen az árfolyam nem befolyásolná a mérleget, nem fordulhatna elő, hogy változatlan kiadások mellett csökkenek a bevételeik. Ennek ellenére Bagoly Miklós úgy véli, az ország nincs felkészülve arra, hogy csatlakozzon az euróövezethez, hiszen általában az euró bevezetését kihasználva felfele kerekítik az árakat, és ez minden esetben drágulási hullámmal járt. A nemzetgazdaság még nincs felkészülve arra, hogy az euróövezethez való csatlakozás után is a költségvetési deficitet az elvárt keretek között tudja tartani, szögezte le Bagoly Miklós.
Nem tartja eközben reálisnak Románia 2015-ös csatlakozását az euróövezethez Pajzos Csaba közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa. „A mutatóink jelenleg messze vannak az ideálistól, az infláció szándékos leverése viszont igen költséges volna” – magyarázta el a Krónikának a szakember. Emellett úgy véli, az euró bevezetésének dátuma nem véletlenül került épp választások előttre, hiszen annak emlegetése jó kampányfogás lehet.
„A lakosság számára előnyei és hátrányai is lehetnek annak, ha Románia valóban átáll euróra négy év múlva” – mondja Pajzos Csaba. Szerinte negatív hatású lehet az intézkedés, mert minden bizonnyal további drágulást vonna maga után – ugyanis mindenütt, ahol eddig a saját pénzről euróra konvertálták az összegeket, megemelkedtek az árak. „Mindenki felfelé kerekíti majd az árait, ha már euróban kell számolni, a fizetéseket azonban bizonyára nem fel, hanem épphogy lefelé kerekítik majd” – következtet a külföldi tapasztalatokból az adjunktus. Hozzáteszi: igaz, hogy a minimálbér értéke lassanként lépdel fölfelé, de korántsem olyan tempóban, mint amilyen a várható drágulás lesz. Hasznos lehet viszont véleménye szerint az euróövezethez való csatlakozás olyan szempontból, hogy az árak könnyebben összehasonlíthatóvá válnak majd Európa többi részével – azonban előreláthatólag itt is jócskán hátrányba kerülünk, mivel az összehasonlításból kiderül majd, hogy az áraink versenyképesek, a fizetéseink viszont a legkevésbé sem.
„Összehasonlíthatatlanul kisebb egy romániai vásárló fogyasztói kosara, mint egy európaié” – fogalmaz a szakember. Összességében szerinte jót tenne az országnak, hogy az euró bevezetésével sokkal kevesebb lenne a kockázata például a bankhiteleknek, hiszen az egységes valuta jóval stabilabb, mint a lej, de az ország gazdasági lemaradása miatt valószínűleg több hátrány származna a csatlakozásból, mint amennyi előny.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!