Még nem tudni, hogy pontosan mennyivel, de a közeljövőben mindenképp drágulni fog a kötelező lakásbiztosítás – számolt be az Economica.net. A portál értesülései szerint a lakásbiztosításokban érdekelt biztosítók szervezete, a PAID már kérte a pénzügyi felügyelettől az árak emelésének jóváhagyását.
2015. február 16., 16:242015. február 16., 16:24
2015. február 16., 16:242015. február 16., 16:24
Mint ismeretes, jelen pillanatban a tulajdonosok 10 és 20 eurós kötvényt vásárolhatnak, ezek 10 ezer, illetve 20 ezer eurós kártérítést jelentenek. A kötelező lakásbiztosítást nem kötő magánszemélyekre akár 500 lejes bírságot is kiróhatnak.
Hogy pontosan mire számíthatunk, egyelőre nem tudni, de a kiszivárgott információk egy olyan forgatókönyvre is következtetni engednek, miszerint maga a biztosítás összege nem nőne, ám a 20 eurós befizetésért a későbbiekben már csak 18 ezer eurós kártérítés járna.
Az érvelés szerint a biztosítók az intézkedés révén azt szeretnék elérni, hogy nőjön a viszontbiztosítási programokra fordítható összeg, hogy egy nagyobb katasztrófa – például földrengés – esetén maguk is vissza tudják szerezni a kártérítésként kifizetett összegek nagyobbik részét.
A PAID-ot 2009-ben alapították, a csoport fő részvényesei az Astra, a Groupama és a Gothaer biztosítótársaság egyenként 15 százalékos részesedéssel, a Generali pedig a részvények 11 százalékát birtokolja.
A hatályos jogszabályok szerint valamennyi romániai lakástulajdonosnak kötelező módon biztosítást kell kötnie, amely a földrengés, földcsuszamlás és árvíz okozta károkat fedezi. Amint arról több ízben is írtunk, a tapasztalatok azt mutatják, hogy hézagos tájékoztatás és népszerűsítő kampányok, illetve a hosszú távú országos stratégia hiánya miatt továbbra is kevesen kötik meg a kötelező lakásbiztosítást, a tulajdonosok többségének pedig csak akkor jut mindez eszébe, amikor már bekövetkezett a baj.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!