Fotó: A szerző felvétele
2009. november 17., 09:292009. november 17., 09:29
A nyárádremetei Niraj Ace Brad Prod Kft. 1994 óta működik, kezdetben fakitermeléssel foglalkozott. Három esztendő elteltével a vállalkozás a fafeldolgozásba is belevágott, mely napjainkra a fő tevékenységi területévé vált. A Niraj Ace Brad évente 6000 köbméter fát – javarészt bükköt, kisebb mértékben pedig fenyőt, tölgyet – dolgoz fel, deszkát, bútorelemeket, parkettát, hajópadlót, lambériát, fakanalakat és más konyhai eszközöket (vágódeszkát, fatányért, nyújtódeszkát, húspotyolót) gyárt.
A fakanálrészlegen a cég 89 alkalmazottja közül 19 munkás dolgozik, akik keze alól évente körülbelül 1 millió fakanál kerül ki. Ezeket nagyobb részt exportálják, 80 százalékuk Németországba kerül. „Lényegében mi vagyunk az egyetlen termelő az országban. Egyetlen komoly konkurensünk van, de újabban az is tőlünk vásárol” – nyilatkozta Angi Csaba értékesítési felelős. A fakanalakat bükkből gyártják, mivel ez keményfa, kevéssé deformálódik.
A bükkfa rönköket csonkagúla alakú darabokra vágják, majd gyalulják, a szükséges vastagságúra szabják, 24 órán keresztül szárítják, végül pedig lecsiszolják. Bár egyszerű és igénytelen terméknek tűnnek, a fakanalakat három minőségi kategóriába sorolják. Németországba kizárólag a legmagasabb minősítésű fakanalak kerülnek, azokat a darabokat, melyekben görcsök, elszíneződések vannak, hazai áruházláncokon keresztül értékesítik.
Magyari Pál igazgató azt állítja, a válság nem rendítette meg cége helyzetét. „Nálunk a gazdasági válság egy évvel korábban kezdődött, amikor leesett az euró árfolyama. Számunkra az volt a bemelegítés a gazdasági válságra, egy igazi övön aluli ütés. Jelenleg számunkra kedvező az euró árfolyama, s ha továbbra is így marad, szerencsésen átvészeljük a válságot” – nyilatkozta a nyárádremetei üzletember.
A krízis ellenére a Niraj Ace Brad Prodnál jelentős fejlesztésre készülnek, hő- és elektromos energiát szeretnének előállítani fahulladékból. Előbbivel a jelenlegi 120 köbméterről 600 köbméterre növelnék a vállalat faszárítási kapacitását, a termelt áramot pedig bevezetnék az országos hálózatba. Az 5 millió eurós befektetés finanszírozására, melynek eredményeként napi 36 tonna hulladékot dolgoznának fel, a cég a Strukturális Alapoknál pályázott. A pályázat az első két szűrőn átment, ám végül indoklás nélkül elutasították. A kudarc ellenére a cégnél nem mondtak le a beruházás megvalósításáról. „Újra pályázni fogunk” – szögezte le Magyari Pál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok